Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - Lenin a Kommunista Internacionáléról (Ism. BF.) 1261/V-VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1263 Levelét", amelyben a párt felhívta Németország szocialista és szakszervezeteit, hogy harcoljanak közös erővel a munkásosztály létfontosságú követeléseiért a reakció fokozódó nyomásával szemben, lényegében kötelezővé nyilvánította, általános érvényűnek tekintette valamennyi kommunista párt számára. Az ingadozást a „Nyílt Levél"-hez való viszony kérdésében károsnak ós oly fontosnak tartotta, hogy követelte: „Mindazok, akik nem értették meg ezt a »nyílt levél« taktikájából adódó kötelezettséget, legkésőbb egy hónappal a Kommunista Internacionálé III. kongresszusa után kizárandók a Kommunista Internacionáléból" (307. oldal). A III. kongresszus középpontjába az „új taktika" kérdését állította. A német, a lengyel, a csehszlovák, a magyar ós az olasz küldöttség tagjainak értekezletén elmondott beszédében higgadtságra, nyugalomra, a tömegek megnyerése érdekében egész Európában egyöntetűen ennek a taktikának az alkalmazására szólított fel. Indokolatlan a türelmetlenség. „Mi Oroszországban nemcsak öt évig, de tovább is tartani tudjuk magunkat" — mondotta. Hadállásokat kell szerezni a forradalomnak. A német kommunistákhoz intézett levelében ismételten óv a túlkapásoktól, továbbá az ultrabaloldal, illetve a centrizmus elleni harc túlhajtásától, ami eltereli a figyelmet a tömegek megnyeréséért folyó harcról. A kötet által közölt utolsó — zömében magyar nyelven még meg nem jelent — dokumentumok Lenin kezdeményező szerepére engednek következtetni az egységfrontpolitika kidolgozásában, amely politika célja és értelme — Lenin szavaival élve — „. . . hogy egyre szélesebb munkástömegeket vonjunk be a tőke elleni harcba, nem vonakodva még a II. és a II 1/2-es Internacionálé vezetőinek is újabb, meg újabb javaslatokat tenni az ilyen harc közös folytatására". Fontosnak tartotta végül, hogy az átmeneti és részleges követelések — figyelembe véve az egyes országok történelmi sajátosságait — ne hiányozzanak, hanem méltó helyet kapjanak az egyes pártok kialakítandó programjaiban. Mélyreható megállapítások ezek, amelyek már egy új periódusra, hosszú időszakra szóló taktikát írnak elő. Összegezve az elmondottakat, hangsúlyoznunk kell, hogy a dokumentumok mondanivalójának csak a fő tendenciáját érzékeltethettük. Leninről valójában sokkal teljesebb képet kaphatunk a kötet olvasása során. Többek között meggyőződhetünk arról, hogy Lenin gazdag elméleti tevékenysége mellett mennyire a nemzetközi kommunista mozgalom taktikusának szerepét töltötte be а К. I. első éveiben. Érdekesek és figyelemre méltóak a Magyar Tanácsköztársasággal ós később a magyar kommunista vezetőkkel, Kun Bélával kapcsolatosan tett észrevételei. A kötet hiányosságairól szólva talán első helyen kell megemlíteni, hogy a válogatásban az újszerűségre, az új produkálására törekedve, kimaradtak fontos dokumentumok, mint pl. a Monarchia népeihez küldött november 3-i levél. Csak növelte volna a teljességet, ha a kötet összeállítói nem mellőzik Leninnek a K. I. IV. kongresszusán elmondott előadói beszédét (Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai). Említettük már, hogy a kötet jegyzetapparátusa mennyire gazdag. Helyenként azonban terjengős, ennélfogva sekélyes, sőt pontatlanságot is tartalmaz. Példaként említhetjük meg többek között a Komintern alakuló kongresszusával kapcsolatosan azt a téves megállapítást, hogy Lenin előadói beszédet tartott a burzsoá demokráciáról és a proletárdiktatúra kérdéséről. Ez így nem felel meg a valóságnak: Lenin téziseit nem olvasta fel, hanem szétosztották azokat a küldöttek között. Leegyszerűsített az alakuló kongresszus értékelése is. Csak a későbbiek jobb megértését segítette volna elő, ha a szerzők rámutatnak Eberlein állásfoglalására а К. I. első kongresszusán és ennek okaira. A névmutatóban is talán egyes személyek (Radek, Zinovjev stb.) értékelésében tovább lehetett volna menni. A jegyzetapparátus színvonalát, mélységét kétségtelenül javította volna а К. I. e periódusáról rendelkezésre álló tanulmányok, forráskiadványok, jegyzőkönyvek alaposabb felhasználása.