Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓIRATSZEM I .Ii 1061 szen a kilencvenes évek közepéig terjedő időszakban a mezőgazdasági válság terheinek áthárítása következtében a mezőgazdasági névleges és tényleges nepszámbérek egyaránt süllyedtek. Ennek következményeként jelentkezett a nagyarányú tömeges kivándorlás. A kivándorlásnak a munkaerőpiacra gyakorolt nyomása folytán aztán a munkabérek ismét emelkedni kezdtek, de csupán a korábbi szintet érték el. Az első világháború előtt eltelt több mint négy évtized alatt a magyar mezőgazdaság termelése és termelékenysége is folyamatosan emelkedett. A kimutatott munkabér-rátából és a kivándorlók óriási számából világos, hogy a látszólagos termelékenység-növekedés nagyrészt az alacsonyan foglalkoztatottak számának csökkenéséből adódott. A termelékenység növekedésének másik tényezője a gépesítés volt; emellett a vasúthálózat nagyszabású kiépítését és ezzel összefüggésben a piac kibővülését is tekintetbe kell venni. Tehát a nagybirtokrendszer nem teszi lehetetlenné a munkaerőfelszabadítást az ipar számára. Ez azonban az összgazdaság fejlesztésének csupán egyik s nyilván nem is a legfontosabb eszköze. A döntő kérdésre, hogy ti. a magyar mezőgazdaság egészében véve serkentője vagy éppen ellenkezőleg gátja volt-e az összgazdasági fejlődésnek, a szerző külön tanulmányban kíván válaszolni. — B. VIERTEL JAHRSHEFTE FÜR ZEITGESCHICHTE 1969. 17. évf. 3. szám. -HANS ROTHFBLS: 1944. július 20-a 25. évfordulójára (237 — 253. 1.) tulajdonképpen a szerző ,,A Hitler-ellenes német ellenállás" címmel még 1948-ban megjelent könyve harmadik, átdolgozott kiadásának bevezető részeit öleli fel. Az első részletben az egész német ellenállási mozgalom döntő jellemvonásait igyekszikmegrajzolni. Ezeket a politikán felülemelkedő morális, sőt olykor vallásos jellegben és sem a nemzettől, sem a világtól eléggé nem ismert és nem méltányolt tömeges csendes mártíriumban véli felfedezni. A német emigráció köreiből származó adatok szerint 750 000-1,2 millió német sínylődött a koncentrációs táborokban, köztük 5 — 600 000 politikai fogoly. A politikai okokból kivégzettek száma 12 000-re rúgott. A Bevezetésből közölt másik részletben a szerző azokat a háború alatti és utáni objektív és szubjektív körülményeket elemzi, amelyek szerinte mindmáig megakadályozták a világ közvéleményét a német ellenállás valódi jellegének, arányainak, jelentőségének felismerésében. A cikk kritikailag méltatja a német ellenállásról az utóbbi időben megjelent német és külföldi irodalmat is. — KARL HOLL: A felekezetiség, a felekezeti meggyőződés és a demokratikus köztársaság (254 275. 1.) az 1925. évi birodalmi elnökválasztás mindezideig ismeretlen aspektusait vizsgálja. — HENNINO KÖHLER: Foglalkoztatottság, település és jóvátétel a Brüningkormány utolsó szakaszában címen értékes adatokat közöl (276 — 307. 1.). — A Dokumentáció rovatban DIETER PETZINA: Adatok a németországi társadalmi és gazdasági változásokhoz (308 338. 1.) újfajta dokumentációra tesz eredményes kísérletet. Táblázatokba és szöveges értékelésekbe foglalt statisztikai anyagot közöl a múlt század végétől napjainkig (a második világháború utáni időszakra vonatkozólag csak az NSzK-ból) a vidéki népességeltolódásokra, az öröklött gazdasági struktúra fejlődésére, a nemzeti jövedelem elosztására vonatkozólag. A dokumentáció végén összefoglalja a legfontosabb eredményeket. — B. A külföldi folyóiratszemlét összeállították: Barta Gábor (В. O.), Bellér Béla (В.), Jemnitz János (J.), Jeszenszky Géza (J. в.), Lipcsey Ildikó (L.), Niederhauser Emil (N.), Petneki Áron (P.), Sárdi Anna (S.) ós Teke Zsuzsa (T.). «Г