Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓIRATSZEM I .Ii 1055 művekkel ismerkedhetünk meg (1117 — 1177. 1.); s reeenzálásra kerülnek az alábbi kötetek: W. H Mc Neil: Europe's Steppe Frontier, 1500 1700, Chicago, 1964 (1150 1153. 1-я Sashegyi O.: Zensur und Geistesfreiheit unter Joseph II., Studia Historica ASH, 16/1958 (1159 1161. 1.); Varga J. : Typen und Probleme des bäuerlichen Grundbesitzes in Ungarn (1767 — 1849) Budapest 1965 (1165 1168. 1.); s végül: Brève histoire de la Transylvanie, Bucarest 1965 (1174 1176. 1.). 6. szám. — A szám első két tanulmánya az 1968-as magyar—francia gazdaságtörténeti konferencia anyagából WELLMAN I. ós N. Kiss I. - KIRILLY ZS.NÉ munkája (1181-1210., ill. 1211-1236. 1.). — F. L. PEDERSEN: A dán nemesség válsága 1580 1660 között (1237 1261. 1.) a kisneinesség elszegényedése, eladósodása ós kiszorulása a közigazgatásból már a XVI. század végén kézzelfogható valóság; az arisztokrácia rövid ideig hasznot húzott e folyamatból, de 1600 után kisebb, a svéd háborúskodásból fakadó kitérőv el — az ő hanyatlása is megindul. A polgárság (Koppenhága) egyre jelentősebb szerepet követel és kap Dánia életében. — G. Bois: A búza ára houenban a XV. század folyamán (1262 1282. 1.) részletesen elemezve a forrásokat (elnevezése, árak fajtái, mértékegységek szempontjából) statisztikákban, táblázatokban és diagrammokban hasonlítja össze az árak változásait. Eredményei az évszakonkénti hullámzásra, Párizs és Rouen árai közötti hasonlóságra és végül a hosszútávú változások tendenciájára vonatkoznak. A névleges búzaár fokozatosan csökkent, de ugyanakkor csökkent az egységnyi búza megvételéhez szükséges pénz megszerzéséhez kellő munkaidő is. — S. GUILBERT Chálons-sur-Marne XV. századi történetéből a városi tanácsnak a járványokkal kapcsolatos tevékenységét választotta témájául (1283 1300. 1.). Előbb tisztázza, melyek voltak a járványos esztendők, majd ismerteti, milyen intézkedéseket hozott a város a járványt terjesztő emberekkel szemben, illetve magának a járványnak a leküzdése vagy megakadályozása érdekében. A járványok meglassították a város vérkeringését — közigazgatás és gazdasági szempontból —, de a népesség szaporodására nem voltak hatással. — G. THUILLIER: Jegyzetek a XIX. századi regionális élelmezés töiténetének forrásairól (1301 1318. 1.) címmel a levéltárakban található, s az egyes termékek (kenyér, hús, italok stb.) illetve a fogyasztás összessége (pénzbeli ráfordítás nagysága, ételek elkészítése stb.) szempontjából érdekes iratanyagok stb. lelőhelyeiről nyújt felvüágosítást. — A Comptes Rendus rovatban a bizánci képrombolás történetével, a középkor végének pénzügyeivel és gazdasági viszonyaival, a XX. századi be- és kivándorlások problematikájával, az újkori és legújabbkori Itália történetével foglalkozó irodalomról találhatunk összefoglalót. 1969. 1. szám. -. D. RICHET: A francia forradalom körül — elitek és despotizmus (1 23. 1.). A francia termelőerők fejlődése a XVIII. század végén még nem érte el azt a szintet, hogy az az Ancien Régime megdöntését szükségessé tette volna. A forradalom a szerző szerint az uralkodó elitek arisztokrácia, nemesség, hivatali nemesség, polgárság öntudatraébredésének következménye volt, amelyben a nemesség játszatta a kezdeményező és a többieket mozgásba hozó erő szerepét. A fejlődés azért csapott át forradalomba, mert a kiváltságok kérdésében az elit alkotóelemeinek akarata szembekerült egymással. — C. S. L. DAVIES: Népi felkelések Angliában, 1500 -1700 (24 - 60. 1.). Felsorolva az egyébként alig ismert megmozdulásokat, megállapítja, hogy Franciaországhoz képest jóval kevesebb mozgalomra került sor. Az okokat és a résztvevők hovatartozását elemezve, arra a következtetésre jut: a terhek mérsékeltebb volta (pl. közvetlen adók hiánya), a mezőgazdaság nagyobb produktivitása, a dolgozó rétegek csekély öntudata vezetett arra, hogy a felkelések nagyrészt konzervatív jellegűek voltak. — M. KULCZYKOWSKI a XVIII. századi lengyel paraszti iparosság és a lengyel nemzeti piac kialakulásának problémáit kutatja (61 - 69. J.). A parasztok piacra termelő kisüzemeinek (szórt manufaktúrák) tulajdonosairól, munkásairól, a földművelés és az ipari tevékenység összefüggéséről, a paraszti kereskedelemről, a külső és belső piacviszonyokról az Andrychów-i textilkészítők példáját felhasználva nz'újt összefoglaló képet. — J. BERTIN: Grafika és matematika : információk grafikai ábrázolásának általánosítása (70 101. 1.) módszertani tájékoztatást nyújt az 5 legfontosabb ábrázolásmód (grafikon, lyukkártya, térképsorozatok stb.) lényegéről, a közöttük való választáshoz szükséges elemzés alapjairól, s végül a matematika és a grafikai módszerek összekapcsolódásáról, ezen belül a különböző gépek felhasználásáról. — G. D. FELDMAN Németország gazdasági mozgósításának (1914- - 1916) kérdéseivel foglalkozik (102 127. 1.). Megállapítja, hogy a német hadiipar (több mint fele magánkézben volt) a háború első éveiben nem volt felkészülve a hadigazdálkodásra, a gyárosok a háborút fokozott profitszerzésre használták fel (árak felemelése, növekvő