Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓIRATSZEM I .Ii 1049 (61 — 81. 1.) megállapítja, hogy a faji törvényeket 1940-ben vezették be, a megszállt területeken élő zsidókat átadták a németeknek, a Bulgáriában élőket azon­ban esak vidékre költöztették, elszállítá­sukat az elemi erővel kitört felháborodás és tiltakozás megakadályozta. - BORISZ MATEEV: A szeptember 9-i jelkelés fő csa­pása (82 106. 1.) 1944 szeptember első napjainak részletes eseménytörténetét mondja el. — BORISZ JORDAJKTOV: A párt és a tőkés ipar munkásellenőrzése Bulgáriá­ban, 1944 1947 (106 121. 1.) kimutatja, hogy a munkásellenőrzés azonos volt a Szovjet-Oroszországban megvalósulttal, csakhogy jóval kedvezőbb körülmények közt érvényesülhetett. — KOSZTADIN SZTOJANOV: Az Ifjúmunkás Szövetség sze­repe a népi demokratikus hatalom meg­szilárdításában 1944-1947 (122-146. 1.) felsorolja, milyen szerepet játszott a Szö-1 vétség a hitleri Németország elleni hábo­rúban, a termelésben és az új szocialista viszonyok kiépítésében. — MITO Iszuszov: A föld szövetkezeti megművelésének moz­galma Bulgáriában, 1944 1947 (147 — I 171. 1.) számos statisztikai adattal ábrá­zolja a föld fokozódó felaprózódását már 1944 előtt. 1944-ben erőteljesen bontako­zott ki a termelőszövetkezeti mozgalom, a pártnak éppen a siettetés ellen kellett fel­lépnie. 1946 végén 444 termelőszövetkezet működött. — FILJU HRISZTOV: Szeptem­ber 9. és a Bolgár Néphadsereg (172 193.1.) utal arra, hogy már 1944 előtt a kommu­nista párt hatásos propagandát folyta­tott a hadsereg soraiban. Az 1944 szep­temberében létrejött új hadseregben a kommunista parancsnok-helyettesek intéz­ménye segítette a hadsereg átalakulását. Ennek eredménye volt a hadsereg tevé-I kény részvétele a Hitler elleni háború-ban. — IGNAT LALOV, VÂLKO JANACS-KOV: A 15. gyalogos hadosztály és a macedó­niai népfelszabadító hadsereg fegyverbarátsá­ga (194—213.1.) ismerteti a szeptember 9 — 23. közötti az eseményeket, a hadsereg és a jugoszláv partizánok közös németellenes harcait. — ASZEN KALINKOV: A bolgár nő a Honvédő Háborúban, 1944 — 1945 (214 — 233. 1.) egyrészt a partizánnők hősi harcát mutat ja be a hadsereg soraiban, másrészt a nők tevékenységét a hadsereg ellátásában. A nők háborús részvételével kapcsolat­ban számos előítéletet kellett leküzdeni. — SZTOJAN TANÉV: A bulgáriai tömeg­mozgalom a jugoszláv gyermekek megsegí­tésére 1944 1945-ben (234-253. 1.) meg­állapítja, hogy a burzsoázia is kénytelen volt anyagi áldozatokat hozni. 1945 janu­árjától őszig 11 630 gyermeket és 790 kísérőt láttak vendégül az országban, s ez több mint 893 millió levába került. — Az utolsó rész visszaemlékezéseket közöl. — NIKOLAJ GEORGIEV: Mint szövetkezeti vezetőember és szövetkezeti földművelő a forradalmi eseményekben (254 — 276. 1.) 1941-től számol be élményeiről. — DIMI­TÂR C. BRATANOV: Harcban az egységért és a Hazafias Front győzelméért (277 293. 1.) a szociáldemokrata politikus 1942 45 közti élményeit idézi fel, a szociáldemokrata párt csatlakozását a Hazafias Front­hoz, a párton belüli harcokat a jobboldal ellen. — IVAN MARINOV- A bolgár hadsereg és szocialista forradalmunk (293 301. 1.) arra emlékezik, hogyan működött a kom­munista párt a hadseregen belül 1944 előtt. - STERJO ATANASZOV: A Kriva Palanká­ért, Sztrazsinért és Sztracinért vívott harcok­ban (301 - 311. 1.) az 1944. okt. 3 25. közt vívott harcokat eleveníti fel. — CVETANA TODOROVA, METODI PETROV beszámol a Történettudományi Intézet 1968. évi működéséről (325 331. 1.), SZTRASIMIR DIMITROV a Balkanisztikai Intézet 1968. évi működéséről (331-336. 1.).— N. MATICA SRPSKA. ZBORNIK ZA DRUSTVENE NATJKE 1968. 51. szám. — LJUBOMIRKA JUDIN: A Bánát, Bácska és Baranya területén működő Nemzeti Kor­mányzat tevékenységéről 1918 - 1919-ben (5 35. 1.) ismerteti az először megalakult szerb nemzeti választmány tevékenységét, amely átvette a hatalmat a magyar ható­ságoktól. November 25-től kezdve meg­kezdte tevékenységét a közigazgatás veze­tésével ideiglenesen megbízott Nemzeti Kormányzat. Munkáját a magyar kormány és a helybeli magyar közhivatalnokok nehe­zítették. A központi szerb kormányhoz való viszonya is bizonytalan volt. Az itteni szerb burzsoázia voltaképpen önállóan cselekedett, többek közt bevezette az anyanyelvi oktatást. A központi kormány, 1919. március 11-én oszlatta fel, s maga vette a kezébe a hatalmat. — TANASIJE 2. ILIÓ: A zimonyi hajóépítő ,,superek" a XVIII. század végén (3ö - 59. 1.) a városi levéltár alapján vizsgálja a céhben nem szervezett kézművesek helyzetét, akik később már nem is kívánták céhes meg­szervezésüket. 1791-ben konfliktusba kerültek a hatóságokkal, mert azok más­honnan hoztak hajóépítő mesterembere­ket. A kérdést a XIX. század elején ren­dezték. — V. G. KARASZJOV: Zivojin Éujovic szerb demokrata közreműködése a Golosz (Hang) c. újságban (60- 78. 1.) kimutatja, hogy Ëujovic 1864-ben 19 cikket írt a liberális szentpétervári napi­lapba. — ALEKSANDAR FORISKOVIÓ: A magyarországi szerbek küldöttségének jelentése az 1848-as prágai szláv kongyresszus­ról (79 — 82. 1.) közli a Prágában keltezett 15 Száradok 1970/4

Next

/
Thumbnails
Contents