Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓIRATSZEM I .Ii 1039 akaratnak a jelentőségét nem tagadták, más okokat is kerestek, azokat a törvényeket, melyek az emberi társadalmak fejlődését irányítják. -- JEBZY KUMANIECKI: Lengyelország keleti határainak elismerése a Nagykövetek Tanácsa által (73 92. 1.) 1923. március 14-ig, a keleti lengyel határok nemzetközi elismeréséig foglalkozik azzal a külpolitikai küzdelemmel, mely a lengyel litván konfliktus ill. a polgárháború alatt folyt a Népszövetségben és a lengyel kormánykörökben. A vitarovatban jelentek meg aKwartalnik Historyczny szerkesztőségének kérdőívére adott válaszok: A múlttal foglalkozó lengyel tudományok követelményeiről és perspektívájáról (93 116. 1.) címmel. A megkérdezettek a folyóiratnak dolgozó történészek soraiból kerültek ki. A legtöbben kifogásolják a forráskiadványok megjelenése körüli huzavonákat, valamint a legújabb korral foglalkozó historiográfia háttérben maradását. M. M. DROZDOWSKI hozzászólásában megállapítja, hogy a szocialista országokban létesült közös bizottságok nem eléggé használják ki azokat a lehetősége-Г ket, melyek a tudományos koordináció, a ( közös munkák s a tudományos viták terén lennének. - A forrásközlemények között jelent meg KÓKAY GYÖRGY : A Koèciuszkoféle felkelés visszhangja a korabeli magyar sajtóban (153 - 162. 1.), elsősorban a Ma, gyak Kurir és a Magyar Hírmondó tudósításai alapján. 2. szám. — EUGENITTSZ DURACZYNSKI: A nemzeti egység a Földalatti Lengyelország , politikai gondolatában (279 298. 1.) az , illegalitásba kényszerült lengyel politikai élet elméleti tevékenységét: a Lengyel Munkáspárt programjának fejlődését, a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) politikaikatonai stratégiáját, a népi mozgalom kiszélesedését vizsgálja, középpontban azonban a Lengyel Munkáspárt által a fasiszta megszállók ellen meghirdetett és létrehozott népfront-mozgalom értékelése áll. A népfront-program végleges változata 1943-ban fogalmazódott meg: az összes haladó mozgalmak egységbe tömörítése és A népi Lengyelország felépítése. — ZBIGNIEW LANDAU: A népi Lengyelország közgazdaságának növekedési tempója (299 — 318. 1.)'a hároméves terv (1947-49), a hatéves terv (1950 55), az első (1956-60) és a második ötéves terv (1961—1965) eredményeit vizsgálva mutatja be a lengyel ipar, mezőgazdaság és kereskedelem / globális termelésének és egyes termékeinek dinamikáját, összevetve a háború előtti állapotokkal. Meghatározza Lengyelország helyét a világtermelésben, közli a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Lengyelország 1945-ben jelentősen rosszabb helyzetből indult mint a többi állam, tervgazdálkodásának eredményeképp azonban igen jelentős helyre küzdötte fel magát. - JANTTSZ KALINSKI: A piac helyzetének befolyása a lakosság életkörülményeire 1946 júliusától 1948 decemberéig (319 336. 1.) a piac ellátását, a pénzkibocsátást, az árak alakulását teszi vizsgálat tárgyává. Megállapít ja, hogy a nehéz politikai és gazrlasási körülmények ellenére 1947 első felének kivételével a reálbérek és az életszínvonal emelkedtek, elérték, sőt meghaladták a háború előtti szintet, s ez legpozitívabban a háború előtt olyannyira kizsákmányolt munkásosztályt érintette. KRYSTYNA KERSTEN: Lengyelország nemzetiségi struktúrájának változásaiamásodik világháború után (337 — 366. 1.) megvizsgálja a háború alatti elképzeléseket, elsősorban a Benes-féle áttelepítési elméletet, majd részletesen tárgyalja a németek kitelepítését Pomerániából, Sziléziából és Kelet-Poroszországból, az ukrán lakosság kicserélését a Szovjetunióval a régi keleti területek lengyel lakosságáért, ugyanígy a belorusz nemzetiségűek áttelepítését, valamint a lengyelországi zsidók kivándorlását Palesztinába, végül pedig a lengyel emigrációt érinti. Lengyelországot ezekután a szeiző már „nemzetileg egységes"-nek tekinti. — ZOFIA LISSA: A zene mint a nemztti integráció tényezője (367 — 374. 1.) a XX. század lengyel zenei életének szerepét analizálja a nemzeti öntudat fejlesztése szempontjából, majd kimutatja a háború óta született újabb kompozíciók és a klasszikus művek közti kontinuitást. — RYSZARD WROCZYNSKI: Az általános iskola a függetlenség ötven éve alatt (375 386. 1.) egyrészt elmondja a különféle oktatási reformokat, amelyekben azonban radikális változást csak a felszabadulás jelentett, másrészt értékeli a szervezett pedagógusmozgalmat 1918 óta. — TOMASZ SZAROTA: A párizsi sajtó Lengyelországról 1945 1948 között (387—414. 1.) a vezető francia lapok véleményét tárja az olvasó elé. Az akkori újságok hasábjain elsőként a nyugati lengyel határ kérdései szerepeltek, a párizsi sajtó az Odera - Neisse határ véglegessége mellett szólt. A történelmi hagyományokra sokszor hivatkoztak, s ennek szellemében kívántak politikai és gazdasági együttműködést kiépíteni Lengyelországgal. Ebben az időben élénk érdeklődés mutatkozott meg Lengyelország iránt, erősebb, mint a többi szocialista ország irányában. — A vitarovatban folytatódnak a kérdőívre adott válaszok a lengyel múlttal foglalkozó tudományok követelményeiről és perspektívájáról (415- 437.1.). Többen hiányolják a harmadik világ