Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

F OLY ÓIRATSZEMLE 1035 híveit, az itteni burzsoázia tiltakozása a monopóliumok ellen. Dili agráriusok is csatlakoztak a mozgalomhoz. — L. A. ZAK: Waterloo után (38 -53. 1.) az 1815 júniusa és szeptembere közti időszakot vizsgálja, bevezetőben a restaurációs korszak történetírására is kitekintve, amely sokféleképpen értékeli ezt a korszakot; a jobboldali polgári felfogás pozitív békekorszakot lát benne. A béketárgyalások során Anglia és Oroszország más-más megfontolásból ugyan, de egyaránt nem kívánta Franciaország meggyengítését, azzal, hogy később saját befolyása alá keríti. Az ekkor kialakult diplomáciai erőviszonyok nagyjából 1830-ig megmaradtak. — V. G. REVTOÍYENKOV: Sansculotte-ok és jakobinusok (54 -70. 1.) A szerkesztőség által több szovjet szakértőnek feladott kérdésről fejti ki nézetét: a sans-culotte-ok a városi plebejusok (munkások, kispolgárok), a jakobinusok a forradalmi burzsoázia képviselői. Ezt különböző számadatok is igazolják. A plebejusok közvetlen demokráciát akartak, fórra lalmi demokratikus diktatúrát, de ezeket a követeléseket senki sem fogalmazta meg pontosan, a plebejusok nem is tudtak egységes mozgalmat szervezni. — A. Sz. AVETIAN: A nyugat-német neokolonializmus ideológiájának néhány vonásáról (79—81 1.) az antikommunizmust emeli ki elsőnek, utal arra, milyen erősen bizonygatják a magánvállalkozás elő> nyeit. A gyarmati múlt idealizálása is szerepel ebben az ideológiában, amely a harmadik világ országait a tőkés rendszeren belül akarja magtartani. — N. Sz. KIRILLOV: A kubai közoktatás demokratizálásáért vívott harc történetéből (82 -88. 1.) az 1959 előtti helyzetet ismerteti, amikor az iskolás korban levő gyermekek 85%-a csak 2 -4 osztályt járt. A felsőfokú oktatás is elmaradott volt. — Jü. A. ANTONOV: A tenentisták mozgalma. A brazil hadsereg demokratikus erőinek fegyveres harca 1922 -1930 ( 89 - 99. 1.) A hadsereg alsóbb tisztikarának (ezeket nevezték tenerltes, a hadnagy neve után) mozgalmát mutatja be, az 1922-es, majd 192T-es felkelést, АТЭ1У Pre3te3 vezetése alatt jelentős erőket mozgósított, szövetkezett a liberálisokkal, de az 1930-as katonai államssíny letörte a mozgalmat. Példája világosan mutatja, hogy a kispolgárság egymagában nem képes győzelmet elérni az imperializmus elleni harcban. F. I. GDLIKOV: A szovjet kitonai misszió Angliában és az Egyesült Államokban 1911-ben (103 -111. 1.) a tábornagy vis3zaamlíkazisainek első része, angliai tárgyalásai 1911 nyarán és amarikai tartózkodásának első eredményeiről. — M. Sz. ALPEROVICS: „Az Újvilág Árkádiájáé-Ismeretlen adatok Paraguayról az 1820-ae évekből (112-124. 1.) a dekabrista N. A. Besztuzsev egy cikkének forrása után kutatva végül egy angol nyelvű közleményben találta meg, amely érdekes képet ad Francia diktatúrájáról az 1821 utáni években. — V. K. KUCSKO: Harc a baloldali erők egységéért Franciaországban. A történelem tanulságai és a jelenkor (125 137. 1.) az 1968-as eseményeket világítja meg. — G. G. KURANOV, M. A. POLTAVSZKIJ: Új könyvek az ausztriai munkásmozgalom történetéről (141—147. 1.) az 196Ó-as években megjelent nyugat-német és osztrák munkákat értékelik. — R. Sz. OVINNYIKOV: Fontos jorrásfajta Anglia legújabbkori történetéhez (148 -154. 1.) az egyes bankok és vállalatok saját kiadásában magjelent történetét, vezetőik életrajzait, ill. a vállalatok időszaki közleményeit mutatja be, mint kellő kritikával a monopóliumok szerepére vonatkozólag felhasználható forráscsoportot. — N.. ISZTORIJA SZSZSZR 1969. 2. szám. A Lenin-centenárium alkalmából írott tanulmányok sorában A. JA. GRÜNT: „Kezdhetett"-e Moszkva? V. I. Lenin a jelkelés moszkvai megkezdésének lehetőségéről 1917-ben (5 -28. 1.) megállapítja, hogy Lenin 1917 augusztus közepe és október 7. (Petrográdra érkezése) közt vetette fel többször ezt a lehetőséget. Ez reális volt, mert a moszkvai proletariátus, valamint a helyőrség többsége a bolsevikok mellett volt. Ezért úgy képzeltfók, hogy a felkelés egyszerűen deklarációval győz, nem készítették elő a katonai felkelést, s amikor sor került rá, a vezetés határozatlan volt és hajlott a tárgyalásokra, ezért követelt itt sok áldozatot. — Sz. V. TYUTYUKIN: Lenin és a bolsevizmus kilépése a nemzetközi küzdőtérre (29 -48. 1.) az 1904—1905 során a bolsevikok és a német szociáldemokrata vezetők közt szervezeti kérdésekben folytatott vitában látja az első nemzetközi míretű jelentkezést. Ennek során világossá vált, hogy a bolsevik párt gyökeresen különbözik a II. Internacionálé egyéb pártjaitól. — Sz. Sz. ALIJAROV: Változások a bakui munkásság összetételében az első világháború éveiben (49 -61. 1.) a legnagyobb üzemek adatait vizsgálva kimutatja, hogy a munkásosztály erősen felhígult falusi elamakkel, viszont a törzsökös proletár mag magmaradt, s körülötte tömörült a voltakápрэп növekvő öntu lato3 réteg. - - V. A. KUCSKIN: Rosztov —Szuiial fölije a X. százaitól a XIII. százai eis5 hirmiiáig. Közoontjai és hitárai (62 —91. 1.) a Volga és Oka közti terület betelepülését vizsgálja. 14*