Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
58 PINTÉR ISTVÁN 1944 augusztusára a Kijev melletti szjatasinói központi partizánképző iskolán befejeződött, vagy befejezéshez közeledett azoknak a magyar partizánoknak a kiképzése, akiket hazájukban szándékoztak bevetni. 1944 augusztusától kezdődően 10 partizánszervező csoportot indítottak útnak Magyarországra, vagy a vele szomszédos Szlovákiába, hogy megteremtsék a feltételeit egy átfogó magyar partizánmozgalomnak. Egymásután érkeztek a kijelölt körzetbe a különböző partizánszervező csoportok: Uszta-Priscsepa, Szőnyi, Dékán, Grubics-Fábri, Nógrádi és más csoportok.7 3 A fegyverszünet sikeres előkészítéséhez a legjelentősebb hozzájárulást az 1. magyar hadsereg fogságba esett katonái között végzett munka jelentette. Ismeretes, hogy 1944 július—augusztusában mintegy 10 ezer magyar hadifogoly volt a front közvetlen közelében. A közöttük dolgozó kommunisták legfőbb feladatuknak tekintették a hadifoglyok, főként tisztjeik megnyerését, és egy magyar légió feállítását. A hadifoglyokra ható események — a német megszállás, a fronton szerzett tapasztalatok, Románia kiugrása — főként pedig a felvilágosító munka hetek alatt igen pozitív eredményeket hozott. A lavinát Gyulai Mihály százados, a 49. gyalogezred 1. zászlóaljparancsnokának fellépése indította meg. Egy hadifogoly nagygyűlésen egész zászlóaljával jelentkezett a felállítandó magyar egységbe. Ezután sorra jelentkeztek a többi tisztek is, mintegy 400-an. A IV. Ukrán Front katonai tanácsa nagy segítőkészséggel fogadta a magyar kezdeményezést és elsősorban azt a közben született javaslatot karolta fel, amely szerint meg kell kísérelni az 1. magyar hadsereg egészének megnyerését és szembefordítását a németekkel. így született meg 1944. szeptember 16-án a magyar hadifogolytisztek memoranduma Miklós Bélához, az 1. hadsereg parancsnokához. „Katonák szólnak volt Elöljárójukhoz — írják a bevezetőben.74 Bízunk Nagyméltóságod nagy szaktudásában és biztos ítélőképességében ... A háború legutolsó szakaszába jutott, Németország közvetlenül is az összeomlás előtt áll. Ezt megértették ... a német tábornokok legjobbjai is, többek között Paulus vezértábornagy . . . Hazánk Hitler hódító háborúja következtében olyan súlyos helyzetbe jutott — folytatódik a levél —, mint ezeréves történelmünk során soha. Mi, akik felszabadultunk a német hírverés hatása alól, látjuk, megértettük, hogy Magyarország a végpusztulás szélére sodródott, de még nem veszett el . . . Magyarország sorsa az 1. honvédhadsereg kezében van ! Ha ez a hadsereg haladéktalanul fegyverszünetet kér a határszélen álló Vörös Hadseregtől és haladéktalanul harcot kezd a német megszállók ellen, akkor Magyarország . . . független, szabad ország lesz." A levél befejező részében annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy Miklós Béla és katonái „megértik az idők parancsoló szavát" és „beszüntetik a harcot az oroszok ellen", fegyverüket pedig „a németek ellen fordítják".7 5 A tisztek a memorandum átjuttatására háromtagú küldöttséget választottak — Gallay Emil őrnagyot, Gyulai Mihály századost és Neuberger Pál zászlóst. Farkas Mihálynak, a kommunista frontpropagandát irányító vezetőnek a javaslatára, szeptember 20-án Gyulait — Farkas Mihály társaságában — 73 E partizáncsoportok tevékenységére vonatkozóan lásd: Fegyverrel a fasizmus ellen. Bpest, Zrínyi Katonai Kiadó. 1968. Korom Mihály tanulmánya. 74 Az aláírók számáról ellentmondóak az adatok. Visszaemlékezések 250 — 280 tiszt aláírásáról tudnak, a Magyar Hírlapban, amely a memorandumot közölte, 40 tiszt aláírása található. 75 Magyar Hírlap, 1944. szept. 26.
