Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
A MAGYAR ELLENÄLLÄS É8 19«. OKT. 15. 49 a munkásszervezetek feladata, és rendelkezésükre is állnak a mozgósításhoz szükséges eszközök. Ifj. Horthy javasolta, hogy egy újabb időpontban a küldöttség tárgyaljon a kormányzóval is.3 3 Horthy és a fenti delegáció közötti megbeszélésre valóban sor is került szeptember végén vagy október első napjaiban. A visszaemlékezések egyhangúan arról szólnak, hogy a „vezérszónok" Somogyi Miklós volt, akitől Horthy megkérdezte, „ha maguk uralomra kerülnének, mit tennének a történelmi középosztállyal. . . akik az ország vezetői túlnyomó többségben . . . ?" Válasz: „Ezzel még nem foglalkoztam. Valószínű, hogy úgy ahogy van, nem maradhat." Fiához hasonlóan ő is a munkásság felfegyverzésének, mozgósításának problémáit feszegette, és igen aktívan érdeklődött az iránt, „hogyan képzeljük el" a munkásság részvételét a kiugrásban. Válasz: „Először azt kellene tudnunk, hogy a kormányzat mit akar, milyen célból, mikor, hogyan akarja mozgósítani a budapesti munkásságot ..." Horthy kitérően válaszolt, mind erre, mind a munkásság felfegyverzésére vonatkozóan.3 4 Egyes visszaemlékezések szerint e tárgyalásokon szó volt a leendő miniszterelnök, illetve az államfő személyéről is. Az esetre, ha Horthy személye a fegyverszünet-kötésnél problémát okozna, helyére egy több tagú kormányzótanács felállítását javasolták. A fegyverszünetet végrehajtó kormány élére pedig Bethlen István volt miniszterelnököt ajánlották, aki „az illegális mozgalom szervezői által tanácsolt szemé-I lyek közül válogassa ki munkatársait, az új kormánytagjait".3 5 Hasonló elképzelések az uralkodó osztály és a kispolgárság más náciellenes csoportjaiban is voltak. Erről számol be naplójegyzeteiben Fenyő Miksa felsőházi tag.38 A javaslattevők 1944 október elején a „moszkvai nem hivatalos delegáció" visszatérte után fel is keresték az „öreg" Bethlent a Balaton melletti Boronkapusztán, ahova a fegyverszünet-kérés problémájával foglalkozó emlékezetes I szeptember eleji koronatanácsi ülés után vonult vissza. Bethlen — vállalta I a megbízatást, és feljött a fővárosba, hogy a kormányzóval véglegesen tisztázzák a tennivalókat.3 7 E kitérő után térjünk vissza a Magyar Fronthoz. A Magyar Front ós a Horthy-csoport között első jelentősebb tárgyalásra I szeptember végén, vagy október elején került sor. Az antifasiszta erőket a tárgyaláson Tildy Zoltán és Szakasits Árpád képviselte, a másik oldalt pedig Vörös János vezérkari főnök. A Magyar Front képviselőit a megbeszélésre elkísérte a kommunista Pálffy György.3 8 Érdemes megemlíteni, hogy a tárgyalások előkészítésébe számos — az SzDP-val kapcsolatban álló — magasrangú tiszt is bekapcsolódott. Hadácsi Rezső, aki 1940-ben vált meg a hadseregtől, s ekkor közvetlen főnöke Vörös volt, egyengette a tárgyalás útját. Hadácsi, mint a Magyar Fronttal kapcsolatban álló személy, a kapcsolatteremtés érdekében kereste fel Kárloczai Ferenc vezérkari ezredest és Enczi Pál orvos vezérőrnagyot, aki egyben a kormányzóság orvosa is volt. Hadácsi révén kértek kölcsönös tárgyalási lehetőséget az érdekeltek.39 33 Pl Archívum. 291-1-18-1. 34 Pl Archívum. Somogyi Miklós visszaemlékezése. 35 Pl Archívum. 291-1-18-1. 36 Fenyő Miksa: Az elsodort világ. Bpest, Révai Kiadó. 1946. 362. 1. 37 Pl Archívum. 291 — 1 — 18 — 1. Somogyi Miklós, Faust Imre visszaemlékezése. 38 Harsányi János: Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. Bpest, Zrínyi Kiadó. 1966. 39 Pl Archívum. Szakasits Árpád visszaemlékezése ós О L Hadácsi Rezső visszaemlékezése (Karsai Elek gyűjtése). 4 Századok 1970/1 I
