Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pintér István: A magyar ellenállás és 1944. október 15-e 35/I
48 PINTÉR ISTVÁN sületéhez, röviden a SzUMBE-hoz. A Szövetséget „erősítette" ebben az időben már több gyáros, gyárigazgató. Itt találjuk báró Aczél Edét, a Wesselényi Lövész Egyesület elnökét, továbbá az újpesti Egyesült Izzógyár igazgatóját, Jankovich Dénes grófot és a nagyhírű mérnököt, Bay Zoltán professzort. Rajtuk keresztül került az ellenállási mozgalomba Nagy Jenő vezérkari ezredes is több társával. A SzUMBE-n keresztül szoros együttműködés alakult ki a betiltott Magyar Nemzet újságíró gárdájával. Csatlakozik a szövetséghez a Revíziós Liga is, amely ekkor Fali Endre és Herczeg Ferenc vezetése alatt áll. Itt találjuk a neves filmrendezőt, Hamza D. Ákost. A Szövetségben a „kiugrási irodával" egyetértésben nagy gondot fordítottak arra, hogy erősítsék a szakszervezetek, tehát a baloldal felé kapcsolataikat. Így kerültek — többek között — összeköttetésbe az internálótáborból szeptember elején szabadult Somogyi Miklóssal, a MÉMOSz elnökével. A Hazafiak Szabadság Szövetsége augusztus végén, illetve szeptember elején tárgyalásokat folytatott ifjú Bethlen Istvánnal. Utóbbi is különösen a kommunista kapcsolatáról ismert és internálótáborból augusztusban szabadult Faust Imre könyvkereskedővel, valamint Somogyi Miklóssal való együttműködés szorosabbra fűzését szorgalmazta. Cél: ez úton is megteremtsék a kapcsolatot a politikailag egyre nagyobb jelentőséggel bíró Magyar Fronttal, befolyásolhassák, ellenőrizhessék annak munkáját, továbbá: esetleg különbéke-tárgyalásokon a munkásság képviselőiként is felléphessenek. A MÉMOSz vezetői maguk is összeköttetések kiépítésén fáradoztak a polgári ellenállókkal, de fordított céllal. így minisztériumokban, hivatalokban, egyetemen, hadseregben, sőt még a rendőrség és csendőrség között is voltak embereik. A VKF 2. osztályán pl. Mikó Zoltán századossal építették ki a kapcsolatot, akinek segítségével létesítették szeptember közepén a budai Bimbó utcában az első „partizántanyájukat". Kezdetben 20 — 25, majd mintegy 50 ember állt kapcsolatban e „központtal", ahol fegyvereket, robbanó anyagokat gyűjtöttek össze.3 1 Nem véletlen tehát, hogy az első nem hivatalos, a szovjet kormányhoz 1944. szeptember 22-én küldött fegyverszüneti delegációba Faust Imre is bekerült. Faust Imre ós Somogyi Miklós, akik kiszabadulásuk után azonnal kapcsolatot teremtettek a KP-tal is, a moszkvai út előkészületeiről tájékoztatták a Kommunista Pártot, s felajánlották, hogy Faust helyét a küldöttségben átengedik a párt képviselőjének. A kommunista vezetők azonban sem a delegáció összetételét, sem küldetésének célját nem látták megfelelőnek, és ezért elutasították a küldöttségben való részvételt.32 Az Aczél Ede vezette háromtagú, nem hivatalos delegáció Szovjetunióba történt útnak indulásával egyidőben került sor ifj. Horthy Miklós, Ambrózy Gyula és ifj. Bethlen Istvánnal előzetes megbeszéléseket folytató küldöttség — Magyari Ferenc vagy István (a visszaemlékezések ebben eltérnek), Polgár Dezső, a szociáldemokrata Takács József és Somogyi Miklós— találkozójára a Várban. A küldöttség a német szövetség felbontását és a háborúból való azonnali kilépést követelte. Ifj. Horthy — mint ezt Somogyi Miklós visszaemlékezésében leírja — elsősorban az iránt érdeklődött, hogy vannak-e és hol a budapesti munkásságnak nagyobb illegális csoportosulásai. Ha fegyvert kapna a munkásság, hogyan mozgósítanák, fegyvereznék fel őket ? Horthy e kérdésekre többször is visszatért. Somogyi az elsőre kitérő választ adott, a másodikra pedig megjegyezte: a munkásság mozgósítása és felfegyverzése 31 Pl Archívum. Somogyi Miklós visszaemlékezése. 32 Uo. és Faust Imre visszaemlékezése, Donáth Ferenc és Horváth Márton közlése.
