Századok – 1969
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Historiográfiai törekvések Magyarországon a XIX. században 939/V–VI
HISTORIOGRÁFIAI TÖREKVÉSEK MAG VARORSZÁGON 965 szempontjai nagy vonalakban ahhoz a műhöz kapcsolódnak, mely a XIX. században, sőt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész polgári korszakban egyetlen részletesebb összefoglalása a magyar történetírás addigi történetének. Flegler és Szalay Hazai történetírásunk addig legteljesebb összefoglalása ,,A magyar történetírás történelme", Flegler Sándor nevét viseli a homlokán és ifjabb Szinnyei József fordításában először 1878-ban jelent meg magyarul.3 8 Német szerző műve mit keres a hazai historiográfiai irodalomban ? Ráadásul mi eredetit várhatunk esetleg csupán a külföld tájékoztatására írott munkától ? Csakhogy e kis munkát sokkal erősebb szálak fűzik a hazai történettudományhoz, mint ahogyan az első pillantásra látszik. Keletkezésének körülményeiről és utóéletéről külön tanulmány kerekednék ki. Számunkra azonban most nem azért fontos, mert magyar fordításban több mint ötven évig az egyetlen összefoglaló mű a hazai történetírás történetével foglalkozó irodalomban, hanem mert elsősorban nem Flegler historiográfiai elveit tükrözi. Flegler Zürichben az 1850-es években a felsőipariskola tanára volt, majd a nürnbergi Germanisches Museum levéltárának őre lett s nevét a német történeti irodalomban néhány szolid, de nem túlságosan jelentős munkával örökítette meg. Magyarországon három munkája látott napvilágot: „A magyar \ történetírás történelme", ,,Szalay László és munkái", valamint ,,Kölcsey Ferenc" című. Mindhárom ifj. Szinnyei József fordításában az 1877 —78-as esztendőkben. E művek azonban jóval korábban keletkeztek.39 ,,A magyar történetírás történelme" koncepciójában, lényeges mondanivalójában számos olyan elemet hordoz magában, melynek alapján arra következtetünk, hogy azt az 1850-es évtizedben írták. Feltevésünknek ellene mond az a körülmény, hogy Flegler a kiegyezés gondolatkörébe ágyazva fejezi be művét, és több, az 1866 — 67-es évek történeti eseményeire jellemző mozzanatra is utal. Csakhogy, ha az utolsó húsz oldal tartalmát az előzőekkel összevetjük, kiderül, hogy az utólag került a műbe. Horváth Mihály 1848 után írott munkái vagy Szalay László történeti művei korántsem kapnak olyan pontos elemzést, mint az előző korszakok alkotásai, sőt mintha az író felfogásában is változás következett volna be. Ez az utolsó husz oldal, melynek alapján arra következtethetnénk, hogy az egész mű a kiegyezés után keletkezett, csupán utólagos megfejelése egy korábban már lényeges elemeiben kész alkotásnak. Sebtében odatoldott vázlat csupán. A munka nagy része akkor készült, mikor még Horváth Mihály emigrációban dolgozott és 1867 közeledése még nem volt határozottan észlelhető a kortársak számára.4 0 A munka felszíni áttekintése során szembetűnő tartalmi ellentmondásokra épített feltevésünket egyéb tények igazolják. A mű első változata 1852-38 Flegler S.: A magyar történetírás történelme. Ford. ifj. Szinnyei I. Bpest. 1877. Olcsó Könyvtár 38; második kiadás 1895 OK 77—80. 39 Sz(ilágyi) S.: Flegler S. Századok, 1893. 80—81. 1., utolsó, valószínűleg legjelentősebb műve: Geschichte der Demokratie félbemaradt, csak I. kötete jelent meg. A. Fleg/er:Francz von Kölcsey's Leben. Album des Lit. Vereins in Nürnberg für 1856 Nürnberg. 1856; A. Flegler: Erinnerungen an Ladislaus von Szalay und seine Geschichte des ungarischen Reichs. Leipzig. 1866. 10 Horváth ,,a borzasztó fordulat, beálltával nagy veszélyek közt a külföldre menekült, a hol most (kiemelés tőlem — V. A.) . . . oly helyzetben volt, hogy a magyar történelem tényeit mégegyszer teljes józansággal végig nézhette." Flegler: 1877. 224. 1.
