Századok – 1969

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 883/IV

888 KRÓNIKA gondozná, s első szériája „Történelemformáló napok" ideiglenes címmel rövid terjedelemben nagyobb magyar és nemzetközi történeti sorsfordulók népszerű, az előzményeket és okokat, valamint hatásokat is vizsgáló kismonográfiákat tartalmazna. A kiadványról az Akadémia pozitív döntést hozott, s a sorozat ügye a közvetlen előkészítés stádiumába léphet. a) Kiadói tevékenységünk külön fejezetét képezi közpnoti folyóiratunk, a Századok tevékenysége. A centenáris közgyűlés óta Társulatunk közlönye 8 számban, 5 kötetben, mintegy 1900 oldal terjedelemben jelent meg. E beszámoló időpontjában az Akadémiai Kiadónál van, szedésre, illetve nyomásra várva további 3 szám, amelynek terjedelme kb. 700 nyomtatott oldal. A jelzett időszakban megjelent tanulmányok, közelemények tematikai megoszlását tekintve megállapítható, hogy a hagyományos területek mellé felzárkóztak a kutatás azon ágai is, melyeket tudománypolitikánk és a nemzetközi érdeklődós egyaránt preferál : így a gazdaság- és társadalomtörténet, a nemzetközi munkásmozgalom története, a kultúrtörténet ós a historiográfia s nem utolsó sorban — ha gyakran fordítások révén is — a módszertani kérdések tárgyalása. A megjelent munkákat az egyes korszakok szempontjából vizsgálva, utalnánk arra, hogy ebben a periódusban az arányok kissé javultak, s megfelelő teret nyertek a korábban háttérbe szorult feudális korszak problémái, amelyek egyre inkább, elsősorban a gazdaságtörténet vonatkozásában, az egyetemes kitekintésű marxista összehasonlító módszer alkalmazásával kerülnek megvitatásra. A közölt tanulmányoknak kb. egynegyede esik az 1848 —1917 közötti időszakra, amit részben a kiegyezés évfordulója, részben a nemzetközi érdeklődés indokol. A legújabb korra vonatkozó tanulmányok, közlemények túlnyomó része foglalkozott a forradalmi periódussal, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetével ós magyarországi hatásával, a polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság történetének egyes problémáival. Folyóiratunk két ünnepi száma (1967. 5. és 1969. 2.) az elmúlt évtized e korszakokra vonatkozó kutatásainak összegezését célozta, talán nem sikertelenül. Figyelemreméltó tanulmányok jelentek meg továbbá a második világháború időszakából; sajnálatosan hiányoztak azonban a felszabadulás utáni magyar történet kérdéseivel foglalkozó munkák. Az egyetemes tört éneti látókör szélesítésére irányuló törekvéseinket részben a nemzetközi munkásmozgalom történetére vonatkozó cikkek, részben más egyetemes történeti tanulmányok jelzik. A művelődéstörténeti, historiográfiai kutatások kibontakozását bizonyította az a különszám (1967. 6.), amelyben a Történelmi Társulat ünnepi tudományos ülésszakának anyagát tettük közzé. Több más ilyen jellegű tanulmány, közlemény mellett a historiográfiai tájékozódást szolgálta a Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja c. rovat néhány beszámolója is. Ebből az áttekintésből nemcsak munkánk eredményei, hanem hiányosságai is kitűnnek. A szerkesztőségnek jobban kellett volna szorgalmaznia az elvi-módszertani jellegű itthoni kutatásokat, több figyelmet kellett volna fordítania a felszabadulás utáni magyar történetre. Mulasztásnak tekintjük, hogy mindeddig nem tájékoztattuk olvasóinkat a legmodernebb kutatási módszerek (elsősorban a kvantitatív módszerek) alkalmazásának lehetőségeiről. Magasabb színvonalra emelhette volna historiográfiai munkánkat is az egyetemes történeti szemlélet. Röviden szólva folyóiratunk egyes rovatairól: A Vitarovatban megjelentek vitákról készült beszámolók, de közöltünk néhány kifejezett vitacikket is. A Szovjetunió és népi demokráciák történészfrontja című rovatban a cseh, lengyel történetírás fejlődésének bemutatása mellett helyet adtunk szovjet szerzőktől származó fontos, elméleti jellegű cikkeknek is. (A struktúrális analízis kérdése; A „társadalmi organizmus" kategóriája stb.) A történelemoktatás kérdései c. rovatban figyelemreméltó közlemények jelentek meg a szovjet, francia és német történelemtanítás fejlődéséről és az országos törtónelemtanítási konferenciáról. A történeti irodalom rovatban közölt ismertetések változatos és sokoldalú képet nyújtanak a Folyóiratszemlével együtt a történettudomány hazai és külföldi termékeiről. A beszámolási időszakban mintegy 90 magyar és 35 külföldi munkáról közöltünk ismertetést, 30 magyar és 30 külföldi folyóirat tartalmáról adtunk tájékoztatást. Ami külön feljegyzendő, határozottan erősödött az utóbbi évek folyamán a recenziók egészséges kritikai szelleme, elvi színvonala. Folyóiratunknak az évek során aktív és állandó kritikusi gárdája alakult ki, soraikból azonban sajnos még mindig hiányzik vezető történészeink egy része. Sok ismertetést vállalnak vidéki kollégáink, s bár még nem a kellő szám-I