Századok – 1969
Történeti irodalom - Engel-Janosi; Friedrich: Die diplomatische Mission Ludwig von Pastors beim Heiligen Stuhle 1920–1928 (Ism. B. Lőrincz Zsuzsa) 788/IV
788 TÖRTÉNETI IRODALOM FRIEDRICH ENGEL-JANOSI: DIE DIPLOMATISCHE MISSION LUDWIG VON PASTORS BEIM HEILIGEN STUHLE 1920—1928 (Graz—Wien—Köln, Hermann Böhlaus Nachf. 1968. 22 1.) LUDWIG VON PASTOR DIPLOMÁCIAI MISSZIÓJA A SZENTSZÉKNÉL 1920—1928 A rövid, 18 oldalas tanulmány Ludwig von Pastor követ jelentései alapján kívánja ismertetni a Vatikán állásfoglalását az egyes fontosabbnak vélt nemzetközi kérdésekben. Ludwig von Pastor vatikáni ügyvivői kinevezése előtt a római Osztrák Történeti Intézetnek volt az igazgatója. A pápák történetének megírásával szerzett tekintélyt a Kúriában. Kinevezését szívesen fogadták Rómában mert személye és munkássága ismert volt a bíborosok között. Szerző megemlíti, hogy Hofrat Pastor. Gasparri bíboros szerint nemcsak ..aggradito". hanem ,.aggraditissimo" volt a vatikáni udvarban. Ezt támasztja alá a vatikáni magyar követ, Somssich József is A magyar követ 1921. február 17-én jelentette a külügyminiszternek, hogy az addigi osztrák ügyvivőt Pastort kormánya rendkívüli követté nevezte ki. ,,Pastornak a Vatikánban igen jó állása van az ottani vezető urakkal majdnem kivétel nélkül a legbarátibb lábon áll Ezen jó pozícióját rrlRr évek előtt alapította meg nagy történelmi munkálataival melyek neki a tudósvilágban megérdemelt nagy hírnevet biztosítottak." Megemlítette még a magyar követ, hogy a háború alatt kapott Pastor bárói címet (OL. К 106. Ausztria 1921 -67. pol ). Ludwig von Pastort 70. születésnapja alkalmából a Vatikánban melegen köszöntötték. Tisztelői ünnepséget rendeztek, s ebből az alkalomból Gasparri bíbornok a pápa nevében egy. a pápai pénzverőben külön e célra vert aranyérmet adott át a követnek. ,,A maga nemében talán egyedül álló kitüntetés a tudósnak ós a pápák történetírójának szól ős nem a diplomatának" — írta Somssich magyar követ Daruváry külügyminiszternek (OL. К. 105. Ausztria A-2/b. 1924. 99. pol.). Hofrat Pastor kivételes helyzetével magyarázza a szerző a követ tájékozottságát, jólértesültségót. Az esetek többségében Pastor követ értesülései, helyzetértékelései megegyeznek a magyar követ jelentéseivel. Amikor Ludwig von Pastor megkezdte működését — írta Engel-Jánosi —, a legtöbbet vitatott kérdés a Kúriában a béke volt Köztudomású hogy a Vatikánban tarthatatlannak találták a párizs-környéki békéket. Az államtitkár úgy találta, hogy azok erőszakos békék és oda nyilatkozott hogy nem egy hanem tíz háború fogja követni azokat. A magyar követ is hasonló értelemben jelentett. Somssich beszámolt arról, hogy a pápa Gasparri bíboroshoz intézett levelében felszólította az államtitkárt, hívja fel a diplomáciai testület figyelmét Ausztria nyomorára A nyomor okául XI Pius a békeszerződés által előidézett állapotokat jelölte meg. ..Majdnem világosan kimondta, hogy a Párizsi Konferencia több mint 6 millió ember megélhetését tette fizikailag lehetetlenné" (OL. К 105. Ausztria. A-C. 1921. 28/pol.) Mind a két követ jelentése tehát ebben a kérdésben azonosan értelmezhető. A szerző azonban nem szólt arról tanulmányában, hogy a Kúria ugyan nem helyeselte az „erőszakos békét", de nem tett soha semmit annak megváltoztatására. A Vatikán véleménye szerint a revíziónak nem volt, reális lehetősége. A Kúriát kellemetlenül érintette az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása mert a közép-európai rend biztosítékát látták fenntartásában Hosszú ideig bíztak is a restauráció sikerében, de Károly visszatérési kísérleteinek csődje után felmérték a reális helyzetet. Engel-Janosi szerint a Kúria a magyarországi restaurációt igen valószínűnek tartotta XV. Benedek egy beszélgetés alkalmával Briand-t jelölte meg. mint a ..vállalkozó felbújtóját". A kudarc után Gasparri keserűen jegyezte meg hogy minden emberi együttérzése a magyar királyi páré. de a visszatérés esélyeit ha nem mindenkorra, de egy emberöltőre elveszítették. Nemcsak a nemzetközi körülmények eredményezték Károly vállalkozásának kudarcát, hanem a nép érdektelensége is - hangoztatta az államtitkár. Hasonló megállapításokat és kérdéseket tett fel az államtitkár a magyar követne'k. aki eközben ige'n kényelmetlenül érezte magát Somssich köve t le gitimista volt és a király visszatéréseinek kudarcai őszintén elkeserítették. Az osztrák re staurációt Pastor követ kilátástalannak ítélte meg, de megjegyezte, hogy ez a kijelentés csak a jelenre, és nem a jövőre vonatkozik. Ellene volt a Kúria a 20-as évek elején az Anschluss-mozgalomnak. Mgr. Ceretti — Pastor szerint a Vatikán legjobb diplomatája — mondta, hogy höchst inopportun" a kérdés felvetése. A Kúria elképzelése egy gazdasági Duna-konföderáció megvalósítása
