Századok – 1969

A történelemoktatás kérdései - Tölgyesi József: Numizmatikai ismeretek az általános iskolai történelemtanításban 762/IV

NUMIZMATIKAI ISMERETEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TÖRTÉNELEMOKTATÁSBAN 765 22. oldal: Az ősközösség felbomlásánál szó esik az áruk cseréjéről. Nyújtsunk felvilágosítást arról, hogy a közvetlen termékcsere közbe beiktatódtak olyan jellegű termékek. amelyekre legszívesebben cserélték a felesleget. Az értékmérő jellege szerint így beszélünk állat-, ruha- majd később rabszolga-pénzről. 30. oldal: Az adószedésnél említsük meg. hogy már nemcsak terményben és termékben. hanem pénzben is szedték. Ugyanez vonatkozik a 40. oldalon Babilonra is. 43. oldal: A kínai nép találmányainak sorában említsük meg, hogy ők a mai értelemben vett pénz kialakítói és első használói. 44. oldal: A Mit örököltünk-ben a termelés-csere-pénz összefüggésben emeljük ki a pénzhasználat szerepét a gazdasági életben. 57. oldal: ,,A görögök . . . áruikat pénzért, aranyért, ezüstért adták és ők is pénzért vásárolták. Így a kereskedelem nagyon fellendült . . ." Ezt a két mondatot használjuk fel annak tudatosítására, hogy a pénz használata elősegítette a kereskedelem fellí nd ülését, mert termék-termék közvetlen cseréje helyett a kis helyen elférő és kis menynyiségben levő pénz hajórakományok árujának értékét is képviselhette. Mutassunk rá a pénz és a nemesfémek valódi és névleges értékének azonosságára ill. különbségére. Ha módunkban áll, szemléltessünk néhány pénzdarabot. Említsük meg. hogy Európában, a mediterrán területen Lydiában készültek először autochton pénzek és ezek terjedtek el a kereskedelem kiterjedésével. így a mi kultúrterületünkön a görögök honosították meg a fémpénzek használatát. 83. oldal: Magyarázzuk meg az adóbérlő és pénzember fogalmát. Mutassunk be pénzdarabokat, amelyekkel az adókat fizették. 97. oldal: Hazánk területéről előkerült római pénzekkel szemléltethetünk. Jegyezzük meg. hogy csaknem minden múzeumunkban láthatunk érmészeti anyagot (konkrét, környékbeli múzeum említése I). és ajánljuk ezek megtekintését. 116. oldal: A második bekezdés második sorában az el igekötőt húzzuk át, mert cserekereskedelem volt, így eladásról nem beszélhetünk. A hadifogoly és a prém mint állandó csereeszköz szerepelt a magyaroknál. Csak később, a törzsi szervezkedés kezdetekor. a szorosabb gazdasági kapcsolatok kiépítésével ismerték meg őseink a pénzt és használatát _ Általában véve: már az 5. osztályban igyekezzünk kialakítani, hogy a cserében és adás-vételnél az áruk mögött munkamennyiségek cserélnek gazdát ós létünk alapja a munka. 6. osztály. 6 oldal: A 3. bekezdésnél utaljunk arra, hogy a csere kereskedelemmé válásában, fejlődésében a munkamegosztáson túl a pénz létrejötte, használata is szerepet játszott. 15. oldal: ,,A földesúr . . . néha még pénzadót is kért." Szemléltessünk korabeli pónzeki t, jelezzük azok értékét példákon keresztül. 34. oldal: Az István király jelentősége c. résznél feltétlenül megemlítendő, hogy az önálló magyar pénz megteremtője. (Pénzének elnevezése obulus, amelyet féldenár súlyban vertek.) Pénzeink Károly Róbertig ezüstből készültek. 44. oldal: A fémiparosok sorában említsük meg a pénzverőket, vésnököket is. 45. oldal: Szemléltessük az ezüstpénzeket és az aranyforintot. Magyarázatra szóiul, hogyan keletkezett a haszon a pénzváltás során. 50. ós 65. oldal: Emeljük ki, hogy a pénzgazdálkodás elterjedése növeli a jobbágyi terheket. 79. oldal: Láttassuk meg az árutermelés, pénzgazdálkodás és kereskedelem szoros össze függését. 82. oldal: Szemléltetésül használjuk fel a 96. oldalon levő érmék képeit. 84. oldal: Magyarázzuk meg a .,. . . gyakori pénzváltásból eredő bevétel"-t. Általában évenként új pénzt adtak ki ós ebből 1 darabot adtak két régiért, súlytól és finomságtól függetlenül. Az új pénzek rendszerint könnyebbek és kevésbé finomak voltak. Az így adódó ezüstmegtakarítás volt a kamara haszna. 89. oldal: A céheket alkotók között említsük meg a pénzverőket is. Külön pénzverő városok alakultak ki. (Körmöcbánya, Kassa. Nagybánya.) 105. oldal: Mutassunk rá arra, hogy Mátyás is azzal kezdte gazdasági intézkedéseit, hogy évente új pénzeket adott ki. Az 1467-es nagy pénzügyi reformjának is egyik célja az volt. hogy gazdaságpolitikáját, katonai terveit biztos alapokra építhesse. (Kiadott pénzei között 20-féle arany volt !) 124. oldal: ..A gyarmatosítások nyomán . . . megindult az arany, az ezüst. . . Európába özönlése." Ennek közvetlen gazdasági kihatásainak magyarázatán túl érdekességképpen említsük meg. hogy ma is több tucat ,,kincskereső" indul a tenger mélyére, hogy megleljék azokat a „mesés" kincsekkel teli hajókat, amelyek útban Amerikából Európa