Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Tölgyesi József: Numizmatikai ismeretek az általános iskolai történelemtanításban 762/IV
A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI Tölgyesi József : Numizmatikai ismeretek az általános iskolai történelemoktatásban I. A numizmatika (numismatica) görög szó, éremtant jelent, pontosabban a történettudománynak a régi pénzekkel ós érmékkel foglalkozó ága. Világszerte sok tudós foglalkozik ezzel. Á tudományos tevékenység mellett szinte valamennyi országban amatőrök hobbyja is lett a numizmatikai anyagok gyűjtése. Elősegítette ezt az is. hogy mindenütt található régi érme, kitüntetés, emlékérem, papírpénz. Napilapjaink sűrű időközben tudósítanak egy-egy nagyobb pénzleletről, melyet több száz, vagy éppen ezer éve rejtettek fába, épületek falába, vagy egyszerűen csak a földbe, hogy majd a vérzivataros idők elmultával újra szolgálják céljukat. A tudományos intézetek gyűjtőmunkájának meghatározott feladatai, céljai vannak. A régi pénzek épp úgy a történelem forrásai közé tartoznak, mint más anyagi leletek : edények, szerszámok, fegyverek stb. ( írott emlékként is felfoghatjuk, hiszen már a rómaiak és görögök is bő ismeretanyagot nyújtó feliratokkal látták el pénzeiket.) E történelmi forrásanyagok tanulmányozása pontosabbá teheti ismereteinket egy adott korról, annak eseményeiről, anyagi és szellemi kultúrájáról. Történelmi meglepetésekkel is szol gálhat. Magyar vonatkozásban pl. olyan, hagyományosan tisztázottnak tudott történelmi tényt sikerült megingatni, mint azt, hogy ki verette az első magyar pénzt. A nagy számban előkerült István korabeli (tehát 1000 körüli) pénzek elemzése, az előfordulási helyek és leletegyüttesek vizsgálata, valamint olyan források beható tanulmányozása alapján, amelyek Gézát Steplianus Rex-ként említik, László Gyula feltételezi, hogy az első magyar pénzek verését már esetleg Géza megkezdte és István csak folytatta ezt. Ez a következtetés egyelőre csak valószínűségi hipotézis, de jól szemlélteti, hogy milyen eredményeket produkálhat a tudományos numizmatika. A régi pénzeket amatőrök ezrei, tízezrei gyűjtik. Miért? Mert kielégíti az emberben ösztönösen meglevő gyűjtési vágyat, mert esztétikailag élményt nyújt minden darab, mert történelmileg sok tanulságot is adó hasznos ismeretszerzési forrás, s nem utolsó sorban egy gyűjtemény már komoly értéket is képvisel. Mindennapi társunk a pénz. Talán nem is gondolunk arra, hogy egyik olyan történelmi tárgyunk és eredményünk, amely hiven tükrözi az egyes népek és az emberiség történetét. Es ha ez így van, akkor a numizmatika elsősorban ezen a ponton kapcsolódik a történelem tanításához. A pénz vagy „előeszközei" minden gazdasági tevékenységben szerepet játszottak ós játszanak ma is. A pénz a legszorosabban a kereskedelemmel függött össze. A társadalomnak azért kellett létrehoznia a pénzt, hogy megkönnyítsék az áruk cseréjét. Ezért kerestek olyan értékmérő formákat, amelyekkel az egyes termékeket, az ezekben levő össztársadalmi és egyéni munkát össze lehetett hasonlítani és ezen az alapon ki lehetett cserélni egy általánosan elfogadott anyagi természetű (vagy legalábbis azt fedező) általánosan egyenértékű közvetítő eszközzel. Tankönyveinkben, történelemtanításunkban vajon jelentőségének megfelelő hangsúlyt kap-e a numizmatikai ismertetést Hiszen olyan fontos, a pénzzel kapcsolatos közgazdaságtani fogalmakat és összefüggéseket kell megismertetnünk, mint pl. maga a pénz (eredete, funkciója), pénzadó, bankok, pénzváltás, infláció, devalválás, pénzhiány, hitel, bankkamat stb. A tapasztalat szerint nem. A tankönyvek mostohán foglalkoznak ezekkel. Egy-egy szó vagy fél mondat utal csak arra. hogy a társadalmak történetében követlenül vagy áttételeken keresztül milyen szerepet játszott a pénz. A négy osztály tankönyvében együttesen is mindössze 3 pénz képe szerepel. (Károly Róbert 2 és II. Rákóczi Ferenc 1 pénze.) Régebbi tankönyveinkben több volt az ezirányú szemléltetés. Egy-két példa még a nem kielégítő ismertetésre:
