Századok – 1969

Vita - Sárközi Zoltán: Válasz Stephan Ludwig Roth perének ügyében 743/IV

Sárközi Zoltán: Válasz Stephan Ludwig Roth perének ügyében A Századok 1966. évi 1. számában (206—207. 1.) rövid recenziót írtam Stephan Ludwig Roth összegyűjtött művei 7. kötetének 1964-ben, Nyugat-Berlinben történt megjelenése alkalmából. Az ismertetés okul szolgált arra, hogy Carl Göllner a „Forschungen zur Volks- und Landeskunde" című, Romániában megjelenő, erdélyi szász történelmi folyóirat 1967. évi 10. kötete 1. számában (107—118. 1.) fejtegetéseimhez hosszas, bíráló megjegyzéseket fűzzön.1 Mivel azonban az egyébként kitűnő erdélyi szász történetkutató említett írása a meggondolandó megállapítások mellett félreértéseket és tájékozatlanságokat is tartalmaz, melyeket méltánytalanoknak érzek, kénytelen vagyok arra válaszolni. Ismertetésemet a Századokban az alábbi végkövetkeztetéssel zártam: „Stephan Ludwig Roth összegyűjtött műveinek most megjelentetett hetedik kötete minden eddigi forrásanyagnál meggyőzőbben mutatja be azt az utat, melyet életének utolsó két esztendejében megjárt, s melynek végső állomása az 1849. május 11-én Kolozsvárott a magyar honvédség rögtönítélő, vegyes katonai bírósága által kimondott halálos ítélet, majd az azt követő kivégzés volt. Ha eddig merülhettek fel kételyek a tekintetben, hogy vajon elég ismertek és kitapinthatók voltak-e cselekedeteinek rugói, most a legilletékesebb, maga a tragikus hős rakja le elénk útjának egyes kockaköveit. A perrel kapcsolatban Otto Folberth részéről felhozott kifogásokra vonatkozó nézeteimet már volt alkalmam kifejteni (Századok, 1962. 3—4. sz., Acta Historica Vol. X. Nr. 1—2.), most tehát ezek mellőzésével újból hangsúlyoznom kell, hogy az életét kioltó sortűzzel bátran szembenéző Stephan Ludwig Roth lelkész elsősorban saját személyében hibáztatható azért, hogy ide jutott, s hogy tudatosan vállalta az alkotmányos álarcot egyre inkább levető ellenforradalom oldalán a nemzeti érdekek mellett az egyetemes emberi haladás ügyét is képviselő magyar forradalom hátbatámadását." Végkövetkeztetésem vitapartnerem számára az alábbi, elferdített megszövegezésben szolgált kiindulópontul: „Im Sinne dieser Betrachtungen zu revolutionären und konterrevolutionären Positionen im Jahr 1848 möchten wir auf Sárközi Zoltans Rezension des siebenten Bandes von St. L. Roths Gesammelte Schriften und Briefe in der Zeitschrift Századok eingehen, die mit der Feststellung schliesst: Roth habe den Tod durch Pulver und Blei verdient, da er sich wissentlich in den Dienst der Konterrevolution gestellt, die Maske 1 Carl Göllner: Betrachtungen zu einer Rezension der Schriften und Briefe St. L. Roths von Z. Sárközi.