Századok – 1969
Közlemények - Urbán Aladár: A Helytartótanács 1848. március 15-éről 709/IV
A HELYTARTÓTANÁCS 1848. MÁRCIUS 15-ÉRÖI. 713 komolyan figyelmeztetni, hogy a mennyiben az efféle jelenetekből könnyen származható zavargások a számos lakosságnak személy, vagy vagyonbátorságát is veszélyeztethetnék, a közrend és csendesség fenntartása iránt törvényes hatóságához képest erélyesen, de egyszersmind a körülmény igényelte ildomossággal és óvatos vigyázattal intézkedjék, Pesth vgyének helyben lévő alispánja egyúttal felszólíttatván, miszerint több ízben tanúsított éber tevékenységénél fogva maga részéről is az érintett czélra segéd kezeket nyújtani igyekezzék. Nem sokára azonban1 6 meg jelent e k. kormányszék színe előtt egy Pesth v. polgárságának közgyűléséből rendelt küldöttség, melly az idő rövidsége miatt, csak élőszóval a városi alpolgármester vezérlete alatt következő három rendbeli kívánatot rögtönös elhatározás végett tartozó Hiedelemmel ugyan, de olly nyilatkoztatás mellett terjesztő elé, hogy, valamint ezen kívánatok elfogadtatása után a két helybeli hatóság a közrend és bátorság fenntartása kötelességét a k.H.T., sőtt az egész haza előtt magára vállalja, úgy a felette ingerlett kedélyek lecsillapíthatását s megnyugtatását egyedül amazoknak nyomban leendő telycsülésétől bizton reményli. Központosulnak pedig felyebb mondott kívánatok abban: hogy lor. Stancsícs Mihály, ki egy általa közrebocsátott könyv miatt bebörtönöztetett, az ellene indított perbeli eljárás befejezéséig Nyári Pál, Pesth megyei másod alispán kezessége mellettfogságából azonnal szabadon bocsátassék. 2or. hogy a megelőző könyvbírálat tüstént megszüntetvén, tökélletes sajtószabadság létesíttessék az utólagos, vagy is repressiv könyvbírálat azonban a fennálló törvények szerint, egy az eddig működött könyvbírálók kizárásával olly egyénekből alakítandó testület által gyakoroltassek, mellyek a közönség bizodalmával bírnak. 3or. hogy a katonaságnak beleavatkozása mellőztessék, miután az említetteknél fogva különben is a két helybéli hatóság a személy és vagyonbátorság fenntartásáról kezeskedik. Melly kívánatokat midőn e k.H.T. legérettebb megfontolás után tárgyalás alá vett, nem téveszthette szem elől sem a pillanat sürgetősségét és a közelébbi világ események által okozott ingerültség félhető vészes következményeit, sem pedig törvényszabta állását, mellynél fogva az alkotmány s annak útján hozott törvények őrjeül rendeltetvén, ugyan ezeket szentül megtartani s megtartatni köteles, habár ez, előálló szükség esetében csak némi közigazgatási, de a törvénybe világosan nem foglalt intézkedések vagy szabályok háttérbe szorítása mellett eszközöltethetnék is. Az imént eléadott tekintetekből mit sem kételkedett e k.H.T. mind elnöki hely ellesse által a fentemlített városi küldöttségnek, mind ennek kérelme szerint Pesth v. tanácsához Pesth vgyéhez bocsátott intézményekben kijelenteni: mikép az lőre nézve: Stancsics Mihály sem e k. kormányszék rendeletéből elfogatva nem lévén, sem általa őrizetbe nem tartatván,1 8 kibocsátatása iránt éppen nem rendelkezhetik, mindazáltal kész kebeléből két tanácsost1 3 am. főhadikományzóhoz küldeni, őt az iránt megkeresendőt, miszerint e k.H.T. felvállalván erre nézve a felelősséget, többször mondott Stancsics Mihályt a küldöttségileg ajánlott biztosítás mellett szabadon bocsátaná el; melly megkeresést az óhajtott siker nyomban követte is.20 a 2kra, hogy e k.H.T. elnökségével jelenleg megbízott ifj. O. Zichy Ferencz, úgymint kebl. könyvbíráló főliivatal elnöke, arról gondoskodand, miszerint az eddig divatozott előzetes könyvbírálat addig, míg e részben a törvényhozás határozottan nem rendelkezik, helyt ne fogjon, az utólagos könyvbírálat pedig nem az eddig működött könyvbírálók, hanem egy közbizodalommal felruházott egyénekből álló testület által élő törvényeink szerint2 1 gyakoroltassek. a 3ra, hogy törvényeink értelmében külömben is a közcsend, bátorság és rend fenntartása a helybeli hatóságokat illetvén, azon esetre pedig, ha erre önerejüket elégtelennek látnák, szabadságukban, sőtt tisztükben állván, az e végre rendelt katonai erő segedelméhez folyamodni. 18 A nyomtatott jegyzőkönyv az első bekezdés után így folytatódik: ,,E közben kamarai alelnök és helyt. Tanácsos gr. Almásy Móricz szinte Pozsonból ő Fenségének a Nádornak megbízásából a Pesten felbomlott béke helyre állítása végett kir. biztosként leérkezvén, elnökileg tüstént működése helyére Pestre kiküldetett. Azonban nem sokára tömérdek sokaság kíséretében gr. Almásy Mórwczal együtt, ki a könnyen támadható féktelenségek elhárítása végett, daczára a szakadó esőnek és sárnak, ritka elszántsággal ön maga a tömeg élére állva, megjelent e kir. kormányszék szine előtt egy, Pest városa polgárságának közgyűléséből rendelt küldöttség, melly a városi alporgármester vezérlete alatt az idő rövidsége miatt csak élőszóval rögtöni elhatározás végett tartozó illemmel ugyan, de olly nyilatkozás mellett" ... Lásd a Helytartótanács id. nyomtatott jegyzőkönyvét, 1—2. 11. " Nyáry kezességéről a korabeli sajtóban csak Vahot Imre beszámolója írt; lásd Pesti Divatlap, 1848 márc. 19 (12) 360 — 362. 11. Az Életképek csak azt említi, hogy Nyáry köszöntötte elsőként a kiszabadított Táncsicsot; lásd Egressi: i. márc. 26-i cikkét. 18 Egy tudósítás szerint Zichy Ferenc a nyilvánosság előtt ezt úgy fogalmazta, hogy Táncsicsot nem a Helytartótanács, de az „erőszakos kormány" fűzte rabbilincsre: lásd Hetilap, 1848. márc. 17. (22) 340. hasáb. " A két tanácsos: Almásy Móric gróf és Török Bálint gróf voltak; lásd PH, 1848. márc. 17. (1) 223.1. " Ez a megkeresés is csak szóban történt. Kiderül ez Zichy Ferencnek márc. 17-én Ledererhez írott sajátkezű leveléből, amelyben megköszöni azt a rövidséget, amellyel a főhadparancsnok a „gondjaira bízott" Táncsicsot elbocsátotta. Lásd Hadtörténeti Intézet levéltára. General Commando in Ungarn, Präs. 1848:81. (A levél kiadói iktatószám nélkül kelt.) Másolatát lásd Nádori levéltár, helytartótanácsi iratok 1848:518. "Az „élő törvényeink" kitételhez tudnunk kell, hogy a városházán lezajlott közgyűlésen kimondották: ,.censurai törvények nálunk nincsenek, nem is voltak soha." Életképek, 1848. márc. 18. (12) 379.1.