Századok – 1969
Közlemények - Urbán Aladár: A Helytartótanács 1848. március 15-éről 709/IV
Urbán Aladár: A Helytartótanács 1848. március 15-éről A százhúsz év előtti nagy nap szemtanúi jóvoltából részletesen ismerjük az 1848. március 15-i események lefolyását Pest-Budán. Petőfi naplója, Jókai, Bulyovszky, Egressy Gábor és Vahot Imre tudósításai, a kortársi röpirat-irodalom és levelezés, Táncsics önéletrajza és a nagyszámú emlékezés, a rekonstrukciónak szinte kimeríthetetlen forrásai. Ezekhez járulnak még az akkori hivatalos kormányszervek (Kancellária, Helytartótanács) iratai is, amelyek az ancien régime szemével mutatják a spontán kitört népforradalom fejleményeit. Nem érdektelen tehát megvizsgálni ilyen vonatkozásban a budai Helytartótanács iratait: mit jelentettek a Kancelláriának, az udvarnak a fővárosi népmozgalmakról — és hogyan magyarázták engedékenységüket, azonnali meghátrálásukat. Ismeretes, hogy Bécsben igen hamar tudtak a március 19-re Pesten tervezett „reformbankett" előkészületeiről, s a „középponti ifjúság" és az Ellenzéki Kör közösen elkészített, az országgyűléshez felküldeni tervezett határozati javaslatairól. A 12 pont tervezetét Zichy Ferenc gróf, a Helytartótanács ideiglenes elnöke március 13-án már felterjesztette Apponyi kancellárhoz, s egyben javasolta: Almásy Móric gróf — Pest város királyi biztosa — mielőbb jöjjön Pestre I1 Ilyen előzmények után került sor március 15-én a reggeli ós délelőtti fejleményekre Pesten. Nem tudjuk, hogy a Helytartótanács informátorai útján milyen részletes tudomást szerzett az előző este a Pilvaxban, a bécsi forradalom hírének megérkezése után lezajlott vitáról és határozatokról. Az azonban biztos, hogy a várható fejleményekről, majd a 15-i események kezdetéről időben értesítették. így a Helytartótanács — amely március 13-a óta szinte permanenciában volt — a délelőtti órákban már együtt ült, és a teendőkről tanácskozott. Ekkor kapta az újabb hírt, amely szerint „az ifjúság az egyetemivel egyesülvén . . . nagy tömegben, mellyhez sok nép csatlakozik, az egyetem épülete felé menetet intéz." A Helytartótanács, amely úgy érezte, hogy a bécsi fejlemények híre fokozott óvatosságot diktál, ekkor — egy órával a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatása előtt — az alábbi jelentést2 küldte (kellő mellékletek kíséretében) futár útján a pozsonyi országgyűlésen tartózkodó István nádorhoz: Császári királyi Fenség! Havas József k. helytartósági tanácsosnak A. és B. alatt hódolatteljesen ide borított leveleiből3 méltóztatik császári királyi Fenséged kegyesen értesülni, milly körülmények forogtanak fen tegnap és tegnap előtt Pest városban a tudva lévő mozgalmak irányában ; méltóztatik azokból kegyelmesen érteni azt is, miként nem alaptalan remény lehetett a dolognak csendes fordulata fölött ; tegnap este azomban a bécsi események folytán ismét más alakot vőnek magára a pesti körülmények, nyugtalan és izgató egyének által felhasználtatván a bécsbőli hírek; miként ez a G. és D. alatt ide zárt jelentés illetőleg hirdetményből4 kitűnik. 1 Országos Levéltár. Magyar Kancellária,eluöki iratok. 1848 (szám nélkül; a levél kiadványi iktatószáma: 86). Gróf Zichy az egyetemi hallgatóknak a tervezett bankettre történő készületeivel kapcsolatban annak a véleményének adott kifejezést, hogy újabb tilalmakat állítani nem volna szerencsés. Ha mégis intézkedni kell, azt a dékánok tegyék. Alivei elsősorban a jogászok ellen szükséges lépéseket tenni, a jogi kar dékánjának is haladéktalanul vissza kell térnie Pestre. (A levél mellett a 12 pont vezérszavas változata.) 8 OL. Regnicolaris levéltár. István nádor iratai, helytartótanácsi iratok 1848:320. (A levél kiadványi iktatószáma: 89; tehát azonos sorozatból kelt az előző, márc. 13-i levéllel.) 8 Az említett levelek nincsenek az irat mellett. 4 Az említett mellékletek nincsenek itt, azokat a nádori iroda a külzeten levő feljegyzés szerint márc. 29-én (31-én) visszaküldte Zichy Ferencnek. Mivel a helytartótanácsi levéltárban jelenleg elnöki iratok nincsenek (amely
