Századok – 1969

Tanulmányok - Ormos Mária: A Rajna-vidék német megszállásának közép-európai hatása 664/IV

686 ORMOS MÁRIA ultimátumot, hanem csupán javaslatot, az olaszok pedig kifejtették, hogy annak nem tulajdonítanak jelentőséget. Ezek után a francia politikai körök is tudomásul kellett vegyék, hogy a memorandum, melyet francia győzelemnek állítottak be előbb, nagyon kevés értéket tartalmaz. Egyetlen valóban kedvező pont maradt meg, mellyel a franciák vigasztalhatták magukat: az angol kormány kijelentése, mely szerint a francia és belga határ védelmére továbbra is fegyveres kötelezettséget vállal, s hogy ennek technikai keresztülvitelét megbeszélendő kész vezérkari tárgyalásokat kezdeni az érdekelt két állammal. Berlinben a memorandum először nagy izgatottságot okozott, s úgy fogták fel, mint Ribbentrop londoni kiküldetésének kudarcát. Ő ugyanis félhivatalos minőségben a londoni tanácskozás idején ott tartózkodott és megbeszéléseket folytatott az angol politikusokkal. Lázas tárgyalások kezdődtek. Ennek során a francia, a csehszlovák és a szovjet kormány igyekezett határozottságra bírni Angliát, az utóbbi kettő pedig Franciaországot is. Alphand moszkvai francia nagykövet jelezte, hogy a szovjet kormány elégedett a londoni francia magatartással, s egyetlen kiútnak a további erőteljes ellenállást látja. Benes megüzente, hogy nézete szerint mindenek elé kell helyezni a francia—angol automatikus katonai szerződést, korrelációt kell létesíteni a keleti és nyugati kérdés között, s előtérbe kell állítani az osztrák problémát, mint ami minden bizonnyal a közeljövő kérdése lesz. Ez a biztatás azonban süket fülekre talált. Miután a német kormány meggyőződött arról, hogy Anglia továbbra is a békítés politikáját követi, március 31-én elutasítóan válaszolt a locarnói hatalmak memorandumára. Hitler különféle ellenjavaslatokkal lépett fel. Ez kiindulást képezett egy körülbelül egy esztendeig tartó diplomáciai tanácskozásra, illetve jegyzékek halmazának kicserélésére, azzal a látszattal, hogy a hatalmak a locarnói szerződés pótlására alkalmas megoldást keresik. Közben azonban már mindenki régen eltemette Locarnót.19 * Összegezve a mondottakat, lássuk, milyen következményekhez vezetett általában és Közép-Európában a rajnai német bevonulás és annak büntetlensége. Mindenekelőtt döntő erőeltolódás következett be" az európai viszonyokban. Németország megerősödött, Franciaország meggyengült. Németország erősödése elsősorban éppen a francia gyengeségből fakadt. Előnyt jelentett számára katonailag a francia védelmi rendszer paralizálása, melyet egyébként már világviszonylatban kezdtek nagyon gyengének találni. Rakovszky párizsi magyar katonai attasé ebből a szempontból a következményeket így értékelte: ,, . . . a rajnai demilitarizált zóna által alkotott előtér elvesztése folytán az országhatárra telepített erődrendszerének értéke oly mérvben szállt le, hogy ennek következtében a 8 (más hírek szerint 11) milliárd költséggel felépített erődítési öv és az erre alapozott egész honvédelmi rendszer, vala-19

K. 63. 1937 — 21 — 864(1033) Sztójay berlini m. követ jel. márc. 20.: 864(1066) Sztójay jel. márc. 24.: 864(1076) Masirevich londoni m. követ táv. márc. 25.: 864(1130) Masirevich jel. márc. 25.: 864(1128) Khuen-Héderváry párizsi m. követ jel. márc. 28.: 864(1121) Sztójay táv. márc. 30.: 864(1228) Sztójay jel. ápr. 3.: 864(1229) Sztójay jel. ápr. 4.: 864(1242) Jungerth moszkvai m. követ táv. ápr. 7.: 1936 — 21/28 — 1447 Jungerth jel. ápr. 29.: DDF II/l. 47]. sz. 620. 1.: 473. sz. 622 — 623. 1.: 476. sz. 624-627. 1.: 481. sz. 632-633. 1.: 482. sz. 633 — 635. 1.: 484. sz. 635 — 636. 1.: 485. sz. 636. 1.: 489. sz. 640. 1.: 496. sz. 648-650. 1: 498. sz. 655. 1.: DGFP(C)V. 242. sz. 355 — 363. 1.