Századok – 1969
Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV
A ZIMMER WALD I KONFERENCIA 661 ciát.6 1 Érthető, hogy a legtöbb hadviselő országban csak illegálisan lehetett terjeszteni a zimmerwaldi kiáltványt. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt állásfoglalása egészében véve helyeslő volt. A Népszavában szeptember 25-én megjelent hosszabb, értékelő cikk örvendetes eseménynek mondja a konferenciát, mert hangsúlyozta a szocializmus alapelveihez való hűséget és tiltakozott az imperialista kormányok politikája ellen. Bár a lap kifogásolja a nemzetközi találkozó összehívásának módját, a rokonszenv hangján ír a találkozóról. A szerkesztőség átvette a Berner Tagwacht tudósítását, ami önmagában is figyelmet érdemlő tény, mivel egyrészt a hadviselő országok szociáldemokrata pártjai megkísérelték agyonhallgatni a zimmerwaldi konferenciát, másrészt az európai szocialista orgánumok közül éppen a Berner Tagwacht — és az Avanti — tájékoztatta olvasóit a legrészletesebben a svájci találkozó lefolyásáról. A hadviselő országok kormányai idővel tudomást szereztek a svájci szocialista találkozó részleteiről, és megtették ellenintézkedéseiket, hogy meggátolják a zimmerwaldi eszmék elterjesztését. Franciaországban a párizsi prefektus döntése — október 2-án börtönbe vetették Louise Saumoneau-t — Zimmerwaldra adott válaszként fogható fel. Merrheim letartózta^É&át már korábban fontolóra vette a kormány, de Guesde közbelépésére elejtette a tervet, számot vetve a várható visszahatással.62 Az irányított sajtó a két zimmerwaldi küldött diszkreditálásával vélte elérhetőnek célját. A német katonai hatóságok a Reichstag szocialista frakciójához tartozó Hoffmann és Ledebour ellen hazaárulási pert akartak indítani, azonban a legfőbb államügyész tanácsára elálltak ettől; ehelyett állandó megfigyelés alatt tartották őket.63 A német küldötteknek Zimmerwaldban tanúsított magatartásáról összeállított bizalmas rendőrségi jelentés éles határvonalat húz a , Ledebour-csoport és a küldöttség többi tagja között, akik elérkezettnek látták i az időpontot forradalmi megmozdulások szervezésére.61 Az Osztrák-Magyar Monarchia kormányköreiben is riadalmat okozott ' az internacionalisták szervezkedésének híre. Magyarországon az egymásnak ellentmondó értesülések következtében kezdetben bizonytalanság uralkodott a konferencia résztvevőit illetően, ezért Andréka rendőrkapitány magához rendelte Kunfit, akinek alibit kellett szolgáltatnia szeptember 5—8-i tartózkodásáról. Kunfi jegyzőkönyvet írt alá arról, hogy a magyar pártot nem hívták meg a konferenciára és még félhivatalosan sem képviseltette magát.65 Október végén a belügyminiszter bizalmas utasítást küldött a főispánoknak, hogy figyeltessék a szocialisták agitációját, minden eszközzel akadályozzák meg a zimmerwaldi kiáltvány becsempészését az országba és tartóztassák le a hasonló szellemben íródott röplapok szerzőit és terjesztőit.0 6 A Monarchia hatóságai úgy tudták, hogy novemberben forradalmi kísérletre kerül sor Oroszországban, és erre a jelre Ausztria-Magyarország 60 000 vasutasa azonnal sztrájkba lép. Az elképzelés természetesen roppant primitív volt, 61 A dán szocialista vezetők németbarát beállítottságára jellemző, hogy a háború kitörésének első évfordulóján Szerbiát tették felelőssé annak kirobbantásáért. Stauning. a párt vezetője 1915 végén körutazást tett Németországban. Archives diplomatiques. Guerre 19X4 —18. Pays scandinaves. Dossier Général II. 62 ,,Son arrestation, au point de vue International, soulèverait une trop grostsi emotion . . ." A. Merrheim Charpillathoz, 1915. júri. 3. CPA IML f. 217. op. 1. No 337. II. 63 IML ZPA. Reichsamt des Innern. Politische Parteien Nr. 1/8 a. 64 DZ A Potsdam. Reichskanzlei. Politische Parteien 1395/10. 65 PI Archivum. Fond 721. Révész-iratok 67. 60 Uo.
