Századok – 1969
Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV
A ZIMMER WALD I KONFERENCIA 655 háború elleni harcban.3 6 Zinovjev — Lenin megbízásából ő fejtette ki a bolsevik álláspontot — Akszelrod egységet sürgető felhívására válaszolva hangsúlyozta, hogy ez az egység csakis az internacionalizmus talaján képzelhető el. Bár az álláspontok különbözősége már a helyzetjelentések elhangzása után többé-kevésbé nyilvánvalóvá lett, az érdemi vita a konferencia harmadik napján robbant ki, amikor a legfontosabb napirendi pont: „a proletariátus harca a békéért" került megtárgyalásra. Elsőnek Radek kapott szót, hogy megindokolja a baloldal közös határozati javaslatát;3 7 ez a világháború polgárháborúvá változtatásában jelölte meg a béke elérésének egyedül lehetséges módját. Radek beszéde érezhetően nyugtalanságot váltott ki a többség soraiban. Hoffmann a vita elhalasztását javasolta, amíg be nem terjesztik valamennyi javaslatot. Grimm nagyon diplomatikusan — ez a magatartás végig jellemzővolt reá — olyan dokumentumnak minősítette a baloldal határozati javaslatát, amely nem a tömegekhez, hanem csak a pártok tagjaihoz kíván szólni. Ledebour élénken helyeselt Grimmnek. Ekkor Lenin emelkedett szólásra. Cáfolta Grimm érvelését és visszautasította Ledebournak azt az igaztalan állítását, hogy a baloldal javaslatát kizárólag olyan személyek írták alá, akik az emigráció menedékében, tehát biztonságban élnek. Lenin arra hivatkozott, hogy a lett delegáció és Borchardt is az aláírók között szerepelnek, pedig őket állandó veszély fenyegette a hatóságok részéről. Megjegyzendő, hogy a konferencia legkeményebb szócsatáit Lenin és Ledebour vívták egymással, a baloldali és centrista felfogást ők , képviselték a legkövetkezetesebben. , Az ellentétek áthidalásának igényével lépett fel Trockij, azt állítva, hogy helytelen lenne a tömegekhez fordulni, mivel ezek még soviniszták, 1 éretlenek a szocialista eszmék befogadására. Trockij előterjesztette saját határozati javaslatát. Ezt Roland-Holst is támogatta, i A svájci Platten arra szólította fel a német kisebbség küldötteit, hogy egyértelműen nyilatkozzanak a baloldali tervezetről. Lazzari azt állította, ^ hogy az a lázadás módszereinek alkalmazására épül, holott a szocialistáknak ! nincs erejük a győzelem biztosításához. Bourderon véleménye szerint „tisztán elméleti szempontból" a baloldaliak javaslata elfogadható lenne, de a munkásmozgalom tényleges helyzetét figyelembe véve az új Internacionálé megalakítása nem képezheti vita tárgyát. Thalheimer a német baloldal nevében azt a nyilatkozatot tette, hogy készen állnak az illegális harci módszerek alkalmazására. Állítása szerint az egész dél-német ellenzék egységesen az Inter -nacionálé-csoport mögött sorakozott fel. Ez a hozzászólás egészében véve a baloldal pozícióját erősítette, de Thalheimer sem vélte lehetségesnek — „stratégiai megfontolásokból" — a baloldal tervezetének nyilvánosságra hozását. Serrati kijelentette: ha a háború még nem lenne tény, Lenin javaslatára szavazna, de a háború kitörése után már késő volt cselekedni. Serrati ugyanakkor helyesen látta a II. Internacionálé csődjének okait, bírálta a reformista szakszervezeti vezetőket és a politikai harc legális módszereinek felülvizsgálatát szorgalmazta. A Zimmerwaldi Baloldal képviseletében ismét felszólalt Radek. Lenin nem tartotta kielégítőnek érvelését, ezért ismét szót kért, hogy megvédje álláspontjukat. Serrati hozzászólásának helytelen megállapításaival vitatkozva 36 Izvesztija, 1916. febr. 5. 37 „A Zimmerwaldi Baloldal határozati javaslata". V.l. Lenin Művei. 21. köt. 349 — 362. 1.
