Századok – 1969
Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV
652 VADÁSZ SÁNDOIl nősen nagy jelentőségük lenne a konferencián"2 8 — írta J. I. Rivlinának, a Lausanne-i bolsevik szekció titkárának. Az idézett részt úgy értelmezzük, hogy mivel a nemzetközi baloldal legerősebb osztagát képező (a bolsevikok után természetesen) német háborúellenes csoportok vezetői kivétel nélkül a szociáldemokrata párt ellenzékéhez tartoztak, ezzel szemben Merrheim csak a szindikalista kisebbséget képviselte, Lenin arra törekedett, hogy francia szocialisták is érkezzenek a konferenciára, ha nem is magából Franciaországból, legalább francia nyelvterületről. Lenin, Kollontaj, Radek, Wyjnkoop, Pannekoek és más baloldaliak szívós offenzívája meghozta gyümölcsét: az előkonferencia döntését megmásítva Grimm nemcsak pártoknak, hanem csoportoknak és szervezeteknek is küldött meghívót. Még a konferencia megnyitása előtt, szeptember 2—4. között a bolsevik és lengyel küldöttek értekezletet tartottak Bernben.2 9 Lenin kiegészítéseivel és módosításaival elfogadták Radek tervezetét, közös fellépésük elvi alapját. Ezeknek a kiegészítéseknek köszönhető, hogy a tervezet végleges szövege erőteljesen hangsúlyozza az opportunisták elleni harc szükségességét. Az előcsatározások ezzel véget értek, a baloldal küldöttei felkészülten várták a konferencia megnyitását. A háborúellenes szocialista pártok és csoportok első nemzetközi konferenciája3 0 1915. szeptember 5- 8. között tartotta üléseit a Berntől mintegy 28 V. I. Lenin—J. I. Rivlinának, 1915aug. vége—szept.eleje. Művei 36. köt. 342. 1. 29 R. Grimm ós J. Humbert-Droz, a zimmerwaldi konferencia szervezői, egyöntetűen cáfolják Krupszkajanak azt az állítását, hogy Lenin már a konferencia megkezdése előtt Zimmervvaldba érkezett a baloldaliak külön tanácskozására. (Vö. N. K. Krupszkaja: i. m. 284. 1. II. Grimm: Zimmerwald und Kienthal. Bern—Belp. 1917. J. Humbert-Droz : Der Krieg und die Internationale. Wien —Köln—Stuttgart—Zürich. 1966. 130. 1.) J. Humbert-Droz hivatkozik Türe Nermannak, Zimmerwald norvég küldöttének a Ber- 1 ner Tagwacht 1935. szept. 5-i számában közzétett visszaemlékezéseire. Nerman arról ír, hogy Bernbe érkezésük alkalmával a bolsevikok várták őket és már aznap este meg- 1 beszélésre jöttek össze Zinovjev szobájában, ahol a házigazdán kívül Lenin, Radek, Berzin, Platten és mások várták őket. A. Reisberg többször idézett művének (Lenin und die Zimmerwalder Bewegung. Berlin. 1966) jegyzeteiben (297. 1. 52. jegyzet) utal erre az ellentétre és a megfelelő fejezetben (165. 1.) Bernt nevezi meg a tanácskozások színhelyéül. Magunk is úgy véljük, hogy Krupszkaja e ponton tévedett, mert konspirativ okokból Grimm az utolsó pillanatig titokban tartotta a találkozó helyét. (Mellesleg J. Humbert-Droz is azt állítja, hogy rajta kívül azt senki más nem ismerhette.) so Források: Internationale sozialistische Kommission zu Bern, Bulletin Nr. 1. , A. Balabanoff : Die Zimmerwalder Bewegung 1914 —1919. Leipzig. 1928. Leninszkij szbornyik. XIV. köt. 153 —196. 1. Cimmervaldszkaja i kintalszkaja konfereneii. (Officialniije dokuinentü). Leningrad—Moszkva 1924. Borba bolsevikov za szozdanyije Kommunyisztyicseszkovo Internacionala. Moszkva. 1 934. A konferencia jegyzőkönyvének a moszkvai Insztitut markszizma—leninizma által 1964-ben Amszterdamból megszerzett másolatát részletesen ismertetiL. A.Szlepov, Ja. G. Tyomkin: Mezsdunarodnaja konferencija szocialisztov v Cimmervalde. Novaja i novejsaja isztorija, 1965. 5. A fentieken kívül a szerző felhasználta a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv igen értékes diplomáciai iratairól készített és az OL filmtárában őrzött kópiákat („Sozialistische Friedenspropaganda. Zimmerwalder Konferenz 1915 —1916"), valamint a potsdami Deutsches Zentralarchiv-nak a német birodalom külképviseleti szerveitől származó iratanyagát. Memoárok : A. Balabanofj : Erinnerungen und Erlebnisse. Berlin. 1927. 104 —116. 1. R. Grimm: i. m. ,.Geschichte der sozialistischen Ideen in der Schweiz". Zürich. 1931. „Zimmerwald und Kienthal". Der öffentliche Dienst VPOD, 1956. ápr. 20. Monográfiák: Sz. Bantke: Cimmervaldszkoje dvizsenyije vo Francii v pervüje godü mirovoj vojnü. Moszkva. 1934. G. D. Cole: Communism and Social Democracy 1914 —1931. London, 1958. J. Humbert-Droz : i. m. A. Kriegel: Aux origines du communisme français 1914 —1920. T. I. Paris—La Haye, 1964. G. Nollau : Die Internationale. Köln. 1959. A. Reisberg: Lenin und die Zimmerwalder
