Századok – 1969
Tanulmányok - Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében 611/IV
632 OKIlICS JÓZSEF jét (explorátorát).12 2 1299-Ъеп és 1300-ban kelt az alországbíró két ítéletlevele az Aba nembeli János útonálló fia, László ellen, ö „ratione nocumentorum, dampnorum, interfeccionum et vulnerationum iobagionum . . . Rofoyn bani capitali sententia puniendus et suis possessionibus privandus universis est convictus". Az alországbíró ítéletlevelét „litteras nostras super condempnatione capitis dicti Ladislai et amissione possessionum suarum"-nak nevezi.123 A hamis oklevél felmutatásának büntetésére ezek az adatok vonatkoztathatók: 1280 körül Koppány nembeli Bábolnai Jánost így vádolták: „fur, latro, homicida, fabricator monete, falsarius et quod de pâtre suo sibi falsa sigilla remansissent et adhuc membrana cum falso sigillo in scrinio suo nunc haberetur." A per a bíró szerint „effusionem sanguinis respicere videbatur".124 1285-ben a zólyomi ispán előtti perben Bobróc falu lakói mutattak fel hamis oklevelet, ezért „omnino remansissent rebus et personis condemnandi".125 Az „exhibitio falsarum litterarum" műkifejezést használja és büntetéséről is ír az alországbíró 1299. július 31-én kelt ítélete, amelyre előbbi fejtegetéseinkben is többször hivatkoztunk. A port a királyné harcos jobbágyai indították három szörcsöki nemes ellen fosztogatás, foglyulejtés, a királyné Árkibanaszörcsök földjének lerombolása és lefoglalása miatt. Ez az erőszakosság 1298. szeptember 15-én történt. Az aránylag terjedelmes ítéletlevél minket legjobban érdeklő része így hangzik: „mivel Zoda, Bors és Miklós azon intézkedés, vagyis rendelkezés után, amelyet a király úrnak és az országnak a tisztelendő János atya, kalocsai érsek úrral, a püspökökkel, az ország báróival és nemeseivel együtt, ünnepélyesen tartott gyűlésén hoztak, Lászlót, Dést és rokonaikat tönkretették, közülük egyeseket foglyulejtvén, másokat pedig iszonyatosan megvervén, minden javukat elragadva, amint ezt a veszprémi káptalannak és Lőrente ispánnak, valamint Veszprém megye 4 bírájának tuelományleveleiből világosan megtudtuk, ezért László, Dés és rokonai tönkretételének, foglyulejtésének, megverésének és javaik elvételének tényében, továbbá Árkibanaszörcsök királynéi föld jogtalan birtoklásának tényében, amely jogtalan földbirtoklásnak ugyanazon nemesek általi elkövetését László és Dés hasonlóképpen tudománylevéllel bizonyították, az előbb mondott [Zodát, Borsot és Miklóst] erőszakoskodókként, azért pedig, hogy hamis oklevél felmutatásával, mint hamisítók, védekezésükből teljesen kifogytak, az ország törvényei szerint őket személyükben máglyán való elégetésre és a megérdemelt halálbüntetésre ítéljük, mint rombolások és erőszakoskodás elkövetőit, amint előbb mondottuk, és úgy döntöttünk, hogy örökölt és akármilyen más módon bírt és birtokolt minden birtokuk mind Szörcsökön, mind másutt 2/3 részben a mi kezünkre szálljon mint bíróéra, harmadrészben pedig a királyné úrnő kezére, mint a jelen per, vagyis iigy felperesére és foganatosítójára."128 összefoglalva ennek a fejezetnek a következtetéseit: a tanácshatározatban szereplő perek (hatalmaskodás, hamis oklevél felmutatása, causae eriminales, szándékos emberölés stb.), a bizonyító eszközként említett egyszerű tudomány vétel és a fej vesztési ítélet (capitalis sententia) nem tekinthetők 122 Fejér: CD VI/2. 25 — 27. 1. 123 Az 1300. évi ítéletlevél: ÁUO X. köt. 379. 1. 124 ÁUO ХИ. köt. 673. 1. — Az oklevél keltét lásd Karácsonyi : M. nemzetségek a XIV. sz. közepéig. Bpest. 1901. II. köt. 328. 1. 125 ÁUO IV. köt. 281. 1. 120 HO VI. köt. 448. 1. A római jogi eredetű falsarius, crimen falsi és calumnia hazai XIII. századi előfordulásaira ld. Bonis: i. m. 100. 1. 458. és 459. jegyzet.
