Századok – 1969

Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I

56 ÖLVEDI IRNÁC Hitler beleegyezése esetén újabb hadianyagot, valamint légierőt küldenek és hogy Magyarországot úgy fogják védeni, mintha saját területük lenne. Ebből arra kell következtetnünk, hogy Guderian meggyőződött arról, hogy Magyarország nem követi Románia példáját, a kiugrás közvetlen veszélye nem áll fenn. Ennek legdöntőbb bizonyítékát a német csapatok kérésében láthatta és elégedett lehetett, hogy a jövőben a hadosztályokat a magyar kormány kérésére irányíthatják ide. Guderian és a horthysta vezetők megbeszélésein a már ismertetett kérdéseken kívül szerepelt még a magyar fővezérség felállítása. A magyar vezérkar a hadműveletek irányítását Magyarország térségében mindenáron meg akarta szerezni. Ebben Guderian nem engedett. Megígérte viszont, hogy megszüntetik a hadosztályparancsnokságoknál ellenőrzés végett létrehozott nagylétszámú német törzseket és az összeköttetési rendszert viszonossági alapokra helyezik. A tárgyalások eredményeivel mindkét fél elégedett lehetett, ami félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a Lakatos-kormány katonapolitikai elképzelései megfeleltek a németek elgondolásának is. A szovjetellenes háború folytatásában Hitler és Horthy 1944 szeptember elején is teljesen egyetértettek. A kormányváltozás tehát nem okozott zavart. Ellenkezőleg, megkönnyítette a szétvert német egységek sorainak rendezését, feltöltését és lehetővé tette, hogy a hadászati arcvonal áttörése után mintegy 750 km mélységben új védelmi terepszakasz kiépítését kezdjék meg. A Guderian és a magyar állam politikai, katonai vezetői között lefolyt tárgyalások arról tanúskodnak, hogy a német magyar háborús kapcsolatban augusztus végén és szeptember elején bizonyos változás történt. 1944. március 19-től a német vezérkar csak utasításokat adott, amelyeket Vörös János vezérezredes ellentmondás nélkül igyekezett megvalósítani. Az augusztus végi hadászati helyzetben a németek kénytelenek engedményeket tenni és tárgyalni. Ezt bizonyítja Guderian pesti látogatása, amelynek egyik alapvető célja volt Magyarországot megnyerni a fasiszta blokkból kilépett Románia megtámadásához. Az új helyzetben erre nem lehetett egyszerűen parancsot adni, a kormányt meg kellett nyerni az ügynek. Ennek fejében a német vezérkari főnök ígéretet tett csapatok küldésére, a magyar egységek hazaengedésére, a német ellenőrző törzsek megszüntetésére és az összeköttetési rendszer kölcsönös viszonossági alapokra való helyezésére. Mindezek kétségtelen a németek gyengeségét mutatják, és arról tanúskodnak, hogy Horthyéknak katonai vonatkozásban is sikerült bizonyos „önállóságot" visszahódítani. Horthy és a Lakatos-kormány egyik fő törekvése az időnyerés volt. Ez megmutatkozott a Guderiannal folytatott tárgyalásokon is. Mindent készek voltak áldozni és vállalni, hogy feltartóztassák a szovjet hadsereget, míg megérkeznek a nyugati szövetségesek. Annyira beleélték magukat ebbe, hogy katonapolitikájukon akkor sem változtattak, amikor már a nyugati szövetségesek is tudomásukra adták, hogy Magyarországot a fenyegető katasztrófától csak a fegyverszünet mentheti meg. A Lakatos-kormány szeptember első napjaiban a háború folytatására több fontos intézkedést tett. Ezzel szemben a fegyverszünet érdekében Bakách-Bessenyey György kérése és javaslata ellenére sürgönyváltáson kívül más nem történt. Még a Lakatos-kormány megalakulása előtt, augusztus 26-án. Horthyhoz Bernből egy üzenet érkezett. „Kérve-kérem rendelje el csapataink azonnali