Századok – 1969

Tanulmányok - Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében 611/IV

614 GEFilCS JÔZSEÏ szeres jogszolgáltató tevékenységet folytatni. Ezért meg kell fontolni a Kova­chich magyarázata mellett szóló érveket is. Az ő értelmezésének helyessége mellett szól a 46. és a 76. cikk szóhasználata: a 46. cikk kifejezetten judex Ordinarius causae-1, az ügy (s nem a kúria) rendes bíráját említi konkretizálás nélkül, és a 76. is egészen általánosságban ír az alter quidam judex ordinarius­ról, a valamely másik rendes bíró-ról. Ezzel összhangba hozható a 48. fejezet intézkedése is, amelyben „omnia etiam instrumenta in curia regia per domi­num palatinum aut judicem curie aut alios judices ordinarios . . . adjudi­canda"-ról olvashatunk. Ebből ugyanis az vehető ki, hogy a kúriában a nádor és az országbíró mellett esetenként más rendes bírák is eljárhatnak. Arról ez az artikulus nem beszél, hogy mi a rendes bírói minőség alapja, és arról sem tud, hogy a jogszolgáltatók rendes bírói volta kúriai bírói mivoltuk­ból következik. Az is kétségtelen, hogy ez a törvénycikk nem köti a rendes bírák ítélkezését a királyi udvarhoz. Tárgyi szempontból alátámasztja ezt az értelmezést az a körülmény, hogy mind az Arpád-kor végén, mind az Anjou­kor elején a nádor bíráskodásának súlypontja a királyi udvaron kívülre vidékre esett, és vidéki kúriája is csak 1342 körül szűnt meg.6 Mind nyelvi, mind tárgyi tekintetek ellene szólnak annak, hogy a tanácshatározat artiku­lusaiban a rendes bíró fogalmilag azonosítható a kúriai bíróval. Ezért a tanácshatározatban említett judex Ordinarius valószínűleg nem más mint a judex delegatus-tói megkülönböztetett rendes bíró, vagyis az, akinek saját, rendes joghatósága volt.7 i Arra, hogy a király által küldött bírót „judex a rege delegatus"-nak jelölték, számos példát találhatunk már a XIII. század elejéről a Váradi Regestrumban,8 és ettől kezdve gyakran előfordulnak a század folyamán. 1297-ben például III. András oklevele a nádorról írja azt, hogy egy perben | „judex per nos deputatus" volt.9 I A judex delegatus említése önmagában is megkívánja a judex Ordinarius fogalmának ismeretét : enélkül a bíró delegált voltának emlegetése értelmetlen volna. A rendes bíró említése előfordul oklevélben 1250 körül („magister Dionisius non fuerit Ordinarius judex eorum, sed fuit arbiter inter eos et intel­lector"10 ). 1266-ban IV. Béla és fia, István békeszerződése köti ki, hogy a kettó'jük alattvalói közti pereket Béla és István személyesen fogja eldönteni „judiciis, in quibus partes condempnate fuerint, suis ordinariis reservatis".11 1274-ben Loránd szepesi ispán írja, hogy előtte „tanquam coram judice ordi­nario" perlekedtek a váraljai szászok a szepesi préposttal.12 1289-ben a pozsonyi 1 6 Nyers Lajos: A nádor bírói és oklevéladó működése a XIV. században (1307 — 1386). Kecskemét. 1934. 7 — 13. 1. 7 A rendes bíró római jogi eredetű (vö. Th. Mommsen: Römisches Strafrecht Berlin, 1955. 2311.) és az egyházjogban is meghonosodott fogalmának fejlődéséről lásd W. Kaempfe könyvét4: Die Begriffe der Jurisdictio ordinaria, quasiordinaria, mandata und delegata im römischen, canonischen und gemeinen deutschen Recht . . . Wien. 1876. 8 Karácsonyi János — Borovszky Samu : Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba­lajstrom (röv. Reg. Var.) Bpest. 1903. index. Az egyik korai eset 1215-ből 196. 1 Nr. 120. 9 Wenzel Gusztáv: Árpádkori Üj Okmánytár (röv. ÁUO). Bpest. 1860 — -1874. X. köt. 255. 1. 10 Bónis György : Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn (lus Romanum Medii Aevi, Pars V. 10.). Mediolani, 1964. 109. 1. 471. jegyzet. 11 ÁUO III. köt. 129. 1. 12 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke (I—II) 1. Szerk. Szent­pétery Imre, Bpest. 1923 — 1943, TI/2 — 3. Szerk. Szentpétery Imre —Borsa Iván. Bpest. 1961. (röv.: Krit. jegyz.) 2518. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents