Századok – 1969

Krónika - Tudományos ülésszak a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából (Tóth István) 536/II–III

KRÓNIKA 549 munkásmozgalom hatása; ugyanakkor a magyar földön történtek kisugárzása érezhető volt a többi európai országban folyó osztályharcban. Az oroszországi népeknek az ellenforradalmárok és az intervenció elleni harcban elért sikere és az európai szocialista mozgalom előretörése közvetlenül éreztette hatását abban a küzdelemben, amely 1918 végén ós 1919 elején a haladás ós a reakció, a forradalom és az ellenforradalom erői között Magyarországon folyt. 1919 márciusát megelőzően az európai forradalmi fellendülés két fő tényezője: Szovjet-Oroszország politikai ós katonai megerősödése, valamint a kapitalista országok forradalmi mozgalmának előretörése döntő szerepet játszott abban, hogy a polgári demokratikus kormányzat és a szociáldemokrata párt vezetősége kapitulált a proletárdiktatúra előtt. 1919 tavaszán az oroszországi Vörös Hadsereg nyugaton és délen harcoló csoportjai jelentős sikereket értek el. E sikerekről a magyar kormány is információkat szerzett, amelyek már március elején arra indították a kormányt, hogy belpolitikai tevékenységében lehetőségként figyelembe vegye az oroszországi Vörös Hadseregnek, mint a magyar proletariátus szövetségének a Kárpátok nyugati oldalán való megjelenését. Március elején, amikor Károlyi Mihály a minisztertanács ülésén beszámolt a kommunista párt letartóztatott vezetőivel szemben alkalmazott rendszabályok enyhítéséről, ezt egyebek között azzal indokolta, ,,. . . hogy két bolsevik hadsereg közeledik a magyal' határ felé, az egyik Odessza alatt táboroz, a másik pedig a galíciai Bródy mellett". A Vörös Hadsereg nyugat felé való előnyomulásáról szóló információk lényeges szerepet játszottak a burzsoá erők magatartásában, amikor ellenállás nélkül fogadták a proletárdiktatúra kikiáltását. A wilsonizrnusból kiábrándult polgári demokratikus erők magatartása, továbbá az antant imperializmusának brutális megnyilvánulása, az elszenvedett nemzeti sérelmek döntő mórtékben járultak hozzá ahhoz, hogy a nem proletár dolgozó tömegek és az értelmiség jelentős erői közeledtek a mindenfajta imperializmussal, ezért az antant imperializmusával is szembenálló proletár forradalmi mozgalomhoz, belpolitikai és nemzetközi politikai téren egyaránt. 1919 márciusára Magyarországon az európai viszonyokat meghatározó két fő ellentét sajátos módon találkozott, a győztes antant imperializmusával szembenálló érdekek és a nemzetközi proletárforradalom érdekei egymást erősítették. Ez kiszélesítette a szocialista forradalom magyarországi erőinek bázisát, a nemzet nagy részét érdekeltté tette a szocialista forradalom nemzetközi és hazai sikereiben. Érdekesen illusztrálja a kialakult helyzetet a polgári demokratikus hadügyminisztérium egyik vezető beosztású tisztviselőjének, Tombor ezredesnek a példája. Böhm Vilmos Két forradalom tüzében című művében utal erre és ismerteti Tombornak a Vixjegyzékkel kapcsolatos álláspontját. „Most minden pacifizmust félre kell lökni, mert az antant a wilsoni elveket sárba tiporta és az országot becsapta. Föl kell hívni fegyveres védekezésre az egész országot, a nyugati orientáció helyébe az Oroszország felé szóló keleti orientációt kell a programunkba fölvenni. Az ország vezetésére e pillanatban más alkalmas kormányzatot nem lát, mint a fegyveres védelmet megszervezni tudó szociáldemokrata pártot, de ennek ki kell békülnie, meg kell egyeznie a kommunista párttal, hogy a régi Ausztria északi határán álló orosz-szovjet csapatokkal a szövetségi együttműködés létrejöhessen." A referens az előzőek alapján felvetette, hogy igazuk volt-e a Magyar Tanácsköztársaság azon hazai és külföldi ellenségeinek, akik a fenti tényekből olyan következtetést vontak le, hogy a magyarországi proletárdiktatúra a „nációnál-bolsevizmus" terméke? Természetesen nem erről van szó. A magyar munkásosztály a kommunista párt vezetésével 1919. március 21-e előtt a nemzeti méretű osztályharc porondján teljes győzelmet aratott. A proletárdiktatúrát a magyar munkásosztály akkor is kivívta volna, ha a nemzetközi helyzet alakulása nem könnyíti meg ilyen mértékben a hatalom vértelen átvételét. Károlyi Mihály maga is elismerte, hogy „mindaz, ami törtónt, a események kérlelhetetlen logikájának következménye, természetszerű fejlődése, amelyet siettetett az antant vaksága és gonoszsága, amely minket meg akar fojtani..." (Népszava, 1919. március 25.). Az a tény, hogy a Tanácsköztársaság megszületésekor Magyarországnak mint legyőzött országnak a győztesekkel szembeni ellentéte is motiválta az események alakulását, a proletárdiktatúra számára veszélyeket is rejtett magában. A Tanácsköztársaság burzsoá demokratikus köztársaságtól elkerülhetetlenül örökölte az első világháborúban legyőzött ország pozícióját, Ez lehetővé tette az antant, valamint a védőszárnya alatt levő környező országok uralkodó körei számára, hogy a naconalizmust felkorbácsolva, saját országuk dolgozóit félrevezetve, azokat is