Századok – 1969
Tanulmányok - Ölvedi Ignác: Adalékok Horthy és a Lakatos-kormány katonapolitikájához (1944. augusztus 29.–szeptemer 8.) 30/I
ADALÉKOK HORTHY ÉS A LAK AT О S -К О R M Á N Y KATONAPOLITIKÁJÁHOZ 39 kényszerítette a német főparancsnokságot, hogy a megszálló csapatok zömét kivonja az országból.2 5 Az OKW hadinaplója szerint a „Margarethe I" befejezése után Magyarországra olyan kötelékek jöttek, illetve maradtak vissza, amelyek szervezés stádiumában álltak, vagy éppenhogy felállították őket, de a kiképzést még nem fejezték be. A légierő kiképző alakulatain kívül „ . . . a 389. gyalogos, a 8. SS lovas, még egy SS lovas, a 18. SS páncélgránátos és még egy másik páncélgránátos hadosztály . . . "-t sorolnak fel. Ez összesen öt hadosztály, amit hazánk területén terveztek felállítani és kiképezni. Ezek a felszerelés és kiképzés, mellett a megszálló csapatok feladatát is ellátták, dbZcX/Z db rendőri SS kötelékekkel karöltve biztosították a német főparancsnokság politikai és katonai terveinek megvalósítását. A napló idevonatkozó soraiból azt is megtudjuk, hogy a tervbe vett másik páncélgránátos hadosztály felállítására nem került sor és 1944 nyarán a 18. SS páncélgránátos, valamint a 389. és a 73. » gyaloghadosztályokat is kivonták. Utóbbiak elszállításával egyidejűleg a német főparancsnokság július 15-én elrendelte két páncélos dandár felállítását. 1 Ezeknek a készenlétet szeptember 25-re kellett elérni.2 6 Az 1944. július 31-i helyzetmegbeszélésen, ahol Hitler a vezetők figyelmét Magyarországra irányította, szó esett az ittlevő erőkről is. Hermann Fegelein SS Gruppenführer jelentette, hogy Magyarországon szervezés, feltöltés alatt van a f 8. „Florian Geier" SS és a 22. SS önkéntes lovashadosztály. A teljes harckész' séget a hadosztályok 1944. október l-re kellett, hogy elérjék, de úgy vélték, hogy németellenes megmozdulások esetén azonnal is alkalmazhatók. Más egységeket nem említettek. Az ország belsejében harcfeladatok végrehajtására alkalmas erők összlétszáma tehát az SS rendőr i és Gestapo alakulatokkal együtt sem haladhatta meg a 65 — 70 000-et.27 Hitler ekkor már nagyon szűkében volt a katonának; még oda sem tudott elegendőt adni, ahová feltétlenül szükséges lett volna. A német főparancsnokságnak egyszerűen nem volt lehetősége ennél több erőt Magyarországon állomásoztatni. Rendkívül súlyos hadászati helyzetét, tartalékok hiányát jól mutatja az is, hogy augusztus elején a balkáni irányt védő „Dél-Ukrajna" hadseregcsoportból hét (négy gyalogos, két páncélos, egy gépesített) hadosztályt Belorussziába, illetve Lvov, Sandomierz körzetébe dobtak át, a szovjet hadsereg előnyomulásának lefékezésére, megállítására.28 Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban Horthy utalása is. Augusztusban egyik I ,, . . . beszélgetésünk során — írja - nyomatékosan figyelmeztettem Veesenmayert, hogy a Kárpátok déli hágóinak megszállására feltétlen szükség van. Azt felelte, hogy a megfelelő erő előteremtése nem lehetséges."2 9 Ha a németek 1944 augusztus végén szabad, ütközetbe vethető 500 ezres erővel rendelkeznek, a bukaresti fordulat után azonnal megszállják a Keleti és a Déli Kárpátok átjáróit, új védelmi arcvonalat létesítenek, s a szovjet csapatok feltartóztatását nem Magyarország határai mentén kísérlik meg, hanem a védelemre kiválóan alkalmas Kárpátokban. 25 KTB/OKW: 628—030., 828—829., 833. 1. 28 Uo. 829. és 833. 1. Lásd még erre vonatkozóan: A. Hillgruber: Das deutsch—• ungarische Verhältnis im letzten Kriegsjahr. (Wehrwissenschaftliche Rundschau 1960. febr. 84—85. 1. A 389. hadosztály 1944 szeptemberében Riga térségében került alkalmazásra.) 27 Ebbe a létszámba az országban állomásozó légierő kiképző ós ellátó alakulatai nem tartoztak bele. 28 Vojenno Isztoricseszkij Zsurnal, 1964/8. sz. 3. 1. 29 Horthy Miklós: i. m. 261. 1.
