Századok – 1969
Tanulmányok - Szekeres József: A fővárosi népbiztosság 347/II–III
A FŐVÁROSI NÉPBIZTOSSÁG 377 ingaforgalom végleg megszüntetendő. A viteldíjat az egyes vonalakon egységesen 30 fillérben állapítjuk meg, a gyermekjegy ára ezentúl is 20 fillér marad.'"2 6 A Fővárosi Népbiztosságnak ez a rendelete a munkások egyetértésével találkozott. A fővárosi népbiztosság mellett működő közlekedési biztosság, felismerve a rohamosan növekvő város közlekedési nehézségeit, hosszabb előterjesztést intézett a fővárosi direktóriumhoz a közlekedés fejlesztéséről. Az előterjesztésben szerepelt a városi gyorsvasút, az ún. halálsorompók megszüntetése s általában mindaz, ami az adott körülmények között a közlekedés javítása terén lehetségesnek látszott. Mindez a program céltudatosságát tükrözte, s ha az imperialista túlerő nem fojtja meg a Tanácsköztársaságot, minden bizonnyal sor kerül megvalósítására.29 A fővárosi népbiztosok nagy figyelmet fordítottak a villamosközlekedésre is, amely akkor a kapitalista magánvasúttársaságok köztulajdonba vételekor megalakított Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) kezében volt. Az előző rendszer a még 1918 novemberében megalakított BEVV-hoz nem merte kiküldeni képviselőit, nehogy az a látszat álljon elő, hogy a főváros elismeri a forradalmi úton végrehajtott köztulajdonbavételt s emiatt valamikor felelősségre vonják. De éppen annak következtében, hogy a képviselők nem jelentek meg a vasút igazgatóságában, igen sok kérdés megbeszéléséből, illetve elintézéséből teljesen kimaradt a főváros vezetősége, és néha a főváros érdekeivel egyenesen ellentétes intézkedéseket hoztak. Ennek az állapotnak a felszámolására a főváros népbiztosai a közlekedési ügyosztályból két mérnököt küldtek ki az Egyesített Városi Villamos Vasútak igazgatóságába. A közlekedés területén hozott intézkedések egyik jelentős állomását képezte a villamosra és omnibuszra egyformán érvényes átszállójegyek bevezetése. A közlekedési eszközök napi forgalmi idejét is jelentősen felemelték,-4vapesolatban a kijárási tilalom fokozatos feloldásával. A kapuzárás időpontját este 8 óráról 10 órára, illetve reggel 6 óra helyett 5 órára tűzték ki. A kapitalisták kiváltságainak felszámolása is fokozatosan továbbhaladt. Április 4-én megnyitották a közönség előtt a nagyobb magánkerteket és magánparkokat. Ez a rendelkezés összesen 11 nagyobb kertre vonatkozott. Ugyanezen a napon bejelentették, hogy eltörlik a Margit-szigeti belépődíjat s további lépéseket helyeztek kilátásba, melyeknek célja volt, hogy a sziget kellemes üdülőhelye legyen a budapesti proletariátusnak, majd április 15-én több tízezer főnyi ünneplő közönség jelenlétében a három népbiztos ünnepi beszédének elhangzása után, megnyílt a sziget. A burzsoázia egy másik jelentős nyereséggel járó működési területére is felfigyelt a fővárosi népbiztosság, a temetések ügyére. A temetkezési hiénák 3000—4000 koronát is elkértek egy kisebb temetésért s ezzel az egyszerű embereket nagymértékben kiuzsorázták. A főváiosi népbiztosság ápriíis 6-án a temetkezési vállalatokat községi tulajdonba vette. A temetkezési vállalkozókat kötelezték, hogy összes felszerelésüket, valamint anyagkészletüket, minden kártérítés nélkül, egy központi telepre szállítsák, ahol a köztulajdonba vétel megtörtént. A későbbiekben került sor a típustemetések bevezetésére 28 BFL. A Budapesti Egyesített Városi Vasutak 1919. évi iratgyűjteménye. 2» Uo.
