Századok – 1969

Tanulmányok - Szekeres József: A fővárosi népbiztosság 347/II–III

Szekeres József: A fővárosi népbiztosság (1919. március 22.-április 17.) 1919. március 21-én döntő fordulat következett be a magyar munkásosztály, valamint az uralkodó osztályok oly régóta folyó, hol nyiltan fellángoló, hol viszonylag békésebben zajló szüntelen harcában. Ezen a napon a munkásosztály kiragadta a hatalmat a burzsoá kormány kezéből, létrehozta a proletariátus forradalmi diktatúráját, és olyan újtípusú államhatalmat teremtett meg, amely legfontosabb feltételét képezte a szocialista gazdasági és társadalmi rendszer felépítésének. E történelmi nevezetességű napon a budapesti Városházán, ahonnan a főváros életének irányítása történt, nagy felfordulás.volt. Az események természetesen nem maradtak titokban a fővárosi tisztviselők előtt sem és mindannyian feszült figyelemmel várták a további fejleményeket. De az első napon még nem történt semmiféle lényeges változás, így a Városháza ódon épületében, a zegzúgos folyosókon, a hivatali helyiségekben a robbanásig feszült várakozás légköre alakult ki. A március 22-én szombaton megjelent hírlapok azután közölték, hogy megalakult a FoiTadalmi Kormányzótanács, az új kormány, amely egyik első rendelkezésével három megbízottat, népbiztost állított a főváros élére. A három népbiztos, Preusz Mór, Vincze Sándor és Dienes László a proletárdiktatúra létrejöttétől a budapesti forradalmi központi munkás- és katonatanács elnökségének hivatalba lépéséig — 1919. április 17-ig — irányította a főváros ügyeit. A két időpont közötti 27 napos időszakban Budapest főváros élén mint legfelsőbb közigazgatási fórum, a háromtagú Budapest Fővárosi Népbiztosság állott. Jelen tanulmány célja e rövid, de annál jelentősebb időszak eseményeinek lehető részletes bemutatása és elemzése. E testület tevékenységének feltárása, már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mivel eddig homályban maradt működése, intézkedései, számos tekintetben kiegészítik és érthetőbbé teszik a Magyar Tanácsköztársaság történetének egészét.1 * 1 A tanulmány elkészítéséhez felhasznált forrásanyag a következő: A Budapest Fővárosi Levél bárban (a továbbiakban: BFL) őrzött fővárosi szervek iratai, ideértve a fővárosi közüzemek és közlekedési vállalatok iratai és a levéltár 1919. évi iratgyűjteménye. Az egykorú kiadványok közül: Budapest Népbiztossága Hivatalos Közlönye, — A Budapesti Munkás és Katonatanács Hivatalos Közlönye, — Budapest számokban, — A Budapesti Munkás és Katonatanács Hivatalos Közlönye Statisztikai Melléklete. — Mit adott a forradalom. — A termelés irányelvei. _— Proletárok dolgozzunk. — Varga Jenő: Munkásigazgatás. — A sajtóanyagból a Vörös TJjság, Népszava, Szociális termelés. — A fontosabb feldolgozások és dokumentumkiadványok közül: A Magyar Tanácsköztár-