Századok – 1969
Tanulmányok - Bónis György: A személynök és bírótársai a Jagellók korában 5/I
A SZEMÉLYNÖK ÉS BÍRÓTÁRSAI A JAGELLÓK KORÁBAN 19 és Erdélyből fellebbezett perek eldöntésére, s e napokon megkövetelték az ítélőmesterek és a királyi törvényszék ülnökei további jelenlétét.90 A nemesi respublikához legközelebb álló 1507-i (nem szentesített) törvénycikkek két oldalról is alátámasztották az intézményt. A 3. cikk az 1498-i szabályozást azzal egészítette ki, hogy a nagy oktáván súlyos betegség esetén kívül meg nem jelenő assessor méltóságát, javadalmát és emellett ülnöki tisztét veszíti, az utóbbit örökre; helyét a király és a többi ülnökök töltik be. Másrészt a főrangú ülnökök I fizetésére évi 700, a nemesek számára 300 arany forintot rendelt, melyet a portánkénti 3 dénár külön adó hozadéka fedezett volna. Ezt a jövedelmet az assessorok két embere (egy főrangú és egy nemes) volt hivatva kezelni, szétosztani, és arról a diétán számot adni. A 4. cikk emellett az assessori tisztet visszautasító főpapot javadalmának, főurat vagy nemest jószágainak elvesztésével fenyegette meg. (Emlékszünk rá, hogy ez a tc. kívánta a személynöki méltóság világi kézbe adását is.) A szabályozást talán az a körülmény tette szükségessé, hogy mint a 17. tc. említi - az elmúlt Szent Mihály oktáva után a rövid és fellebbezett perek tárgyalásáról a legtöbben eltávoztak, s a felelősséggel járó assessori tisztet a fentiek szerint sokan nem szívesen vállalták.91 Az 1514-i decretum nem foglalkozott az ülnökökkel, de működésük , (talán a tanácsban is) ezekben az években sem szünetelt.9 2 A királyi parancsok a nagy bírák és ítélőmesterek után őket is megemlítették.9 3 1518-ban azután ismét heves politikai harc középpontjába kerültek. A főpapok és bárók által megszövegezett, de a királytól nem szentesített Szent György-napi artikulusok94 természetesen a maguk soraiból választott nyolc tanácsosra akarták ruházni a hatalmat. A rákosi gyűlésből kelt cikkek azonban a bíráskodásra alig fordítottak figyelmet. A nyári, tolnai cikkekben9 5 már azt az érdekes megjegyzést olvassuk, hogy az ítélkezést a tervezett hadfelkelés mellett az ülnökök hiánya miatt is el kell halasztani.9 6 A Szent Mihály-napra Bács városába összehívott országgyűlés pótolta ezt a hiányt.9 7 Az élénk színekkel ecsetelt zavaron az itt hangadó „köznemesi párt" a rendi kincstartóság intézményével próbált segíteni; ezek a kincstartók, egyben a karhatalom parancsnokai, voltak hivatva az ítéletek végrehajtására, az ellenszegülés letörésére is; az ülnökök kérhették a királyi ítéletek kikényszerítését, a nádor fegyveres erejének kiegészítését, sőt a ; 90 2, 30. tc. CJH. 91 CJH. — 1511-ben Bolyári Pál mester volt a királyi tábla ülnöke, MTT. XII. 66. 1. 92 Jellemző az ingadozásra ugyanazon év (1516) két adata. Máramarosi birtokösszeíráson: Executio facta est ... ex deliberatione magistrorum prothonotariorum ac aliorum assessorum regie maiestatis, Dl. 86750: a Bajnai Bothok pere pedig . . . per nos ac consiliarios nostros et magistros prothonotarios curie nostre pronunc revideri debebat, Dl. 68165. 93 Pl. 1517: . . . magistris prothonotariis curie et sedis nostre iudiciarie coassessoribus, Héderváry I. 554. 1. (Az oklevél Lecta-jegyzetében említett magister Moyses téves olvasás, alkalmasint Bolyári helyett.) Hasonló 1520, csak a végén . . . iuratis assessori bus, Dl. 62434. 94 Kovachich Márton György: Suppleinentum ad Vestigia comitiorum apud Hungaros. I—III. (Budae, I 798 -1 80 Í, a továbbiakban Kovachich, Suppl.) II. 398—418. 1.; Szabó, Orszgy. 229—232. 1. 95 Kovachich, Vest. com. 466—474. 1.: Kovachich József Miklós: Sylloge deeretorum comitialium regni Hungáriáé. I—II. (Pestbini, 1818, a továbbiakban Kovachich, Syll.) I. 231—241. 1.; CJH. 96 18. te.: ... propter assessorum carentiam . . . 97 Kovachich, Vest, 475—500. 1.; Kovachich, Syll. I. 241—270. 1.; CJH. 2*
