Századok – 1969

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 242/I

242 KRÓNIKA háború közti igazgatásában. Sokat tett annak érdekében, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum levéltára az Országos Levéltárral 1934-ben történt egyesítése után viszonylag rövid idő alatt beilleszkedett új helyzetébe. Az első világháborút követő nemzetközi tárgyalások levéltári vonatkozásainak jó ismerője, a második világháború alatti és utáni nemzetközi tárgyalások levéltári szakértője. (A két békeszerződés levéltári vonatkozásait alapos vizsgálat alá vonta és vizsgálatának eredményeit néhány évvel ezelőtt kéziratban maradt tanulmányba foglalta össze.) 1942 és 1949 között az Országos Levéltár főigazgatójának állandó helyettese, 1949-től 1950-ben bekövetkezett nyudíjaztatásáig a Levéltár osztályvezetője. Mint a Társulat titkára, 1943-tól 1946 márciusáig mint főtitkára gondoskodó kézzel vezette annak adminisztrációját, s hosszú éveken át mind a Levéltárban, mind a Társulatban ő volt az a személy, akinek figyelme a legapróbb részletre is kiterjedt, aki mindkét intézmény ügyesbajos dolgait, amelyek sokszor egyáltalában nem voltak felemelőknek mondhatók, lelkiismeretes odaadással és felelősségtudattal intézte, tudván azt, hogy ezek maradéktalan ellátása is elengedhetetlen a két intézmény eredményes tevékenységéhez. — Meg kell emlékezni lengyel kapcsolatairól. Tevékeny szerepet játszott a két háború között a magyar—lengyel történész-kapcsolatok fejlesztésében, s ugyancsak aktív volt a magyar lengyel közös történeti múlt ápolásában. Vezette 1930-ban a párizsi ,,La Pologne en 1830 — 1920—1930" című kiállítás magyar szekcióját, és nevéhez fűződik az 1933. évi budapesti Báthory Sobieski emlékkiállítás megrendezése is. A lengyelországi levéltárakban, könyvtárakban és egyéb gyűjteményekben őrzött magyar vonatkozású iratanyagról készített összefoglaló tájékoztatása kéziratban maradt fenn, s hasznos segítség történészeink Lengyelországban végzendő kutatásaihoz. - Nyugdíjaztatása után visszavonultan élt, de még éveken át figyelemmel kísérte a levéltár életét. Részben pályafutása során szerzett tapasztalatait foglalta össze említett kézirataiban az utókor számára, részben megbízásból kutatásokat végzett. Az utóbbi években sokat betegeskedett, s további betegségekkel várható nehéz időszak helyett a halált választotta, amely néhány napos szenvedés után 1968. november 2-án utói is érte. Borsa Iván A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A központ hírei Elnökségi ülés A Magyar Történelmi Társulat Elnöksége 1968. december 17-én Ember Győző akadémikus elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta a Társulat 1969. évi munkatervét, a szekciók kérdését és a népszerű folyóirat alapításának ügyét. Igazgatóválasztmányi ülés A Magyar Történelmi Társulat 1968. november 18-án Berend T. Iván egyetemi tanár, főtitkár elnökletével nyilvános igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelyen Pach Zsigmond Pál akadémiai-1. tag, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója beszámolt a IV. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszusról. (Az előadás megjelent a Századok e számában.) Tudományos előadássorozat A Magyar Történelmi Társulat és a TIT budapesti szervezete történelmi szakosztályának együttes rendezésében 1968. november 29-én Székely Györgye gyetemi tanár