Századok – 1969

Figyelő - Bölöny József: Pihent szemmel – az olvasó érdekében II. 229/I

FIGYELŐ 237 Itt azonban nem a latin diaetáról, hanem a német Dietenről van szó, ami nem országgyűlést jelent, hanem napidíjat; mégpedig általánosságban, — nemcsak képviselőit. hetedik nagyhatalomnak nevezték annakidején az újságírást. A jegyzetszótár szerint ,,a hat nagyhatalom az orosz, angol, amerikai, kínai, francia és német" voit. Az első világháború előtti hat nagyhatalmon azonban csak az európai hatalmakat értették. Ezek a hármasszövetség ós a hármas antant tagjai voltak: a német, osztrák-magyar és olasz egyfelől, az orosz, angol és francia másfelől. Szlávy József ,,1872-ben rövid ideig miniszterelnök" (ismétlődik az egyik legújabb szépirodalmi klasszikus sorozat I. ós III. kötetében). 1872-ben. csakugyan rövid ideig volt, mert csak december 4-én nevezték ki, de azután miniszterelnök volt folyamatosan az az egész következő évben, sőt 1874 első negyedében is március 21-ig. 1867—1944 között a miniszterelnököknek pontosan a fele volt rövidebb ideig hivatalban Szlávy -nál, és az első 5 közül is csak Andrássy volt hosszabb ideig. Hegedűs Sándor — „Évtizedeken át a pénzügyi bizottság tagja. 1899-ben Széli Kálmán pénzügyminisztere." A kombináció helyes kiindulási alapja még meg is erősíthető: 20 éven át volt a költségvetés főelőadója ; hosszú éveken át csakugyan a pénzügyi tárca legbiztosabb várományosának tartották. Mégsem lett belőle pénzügyminiszter, csak a fiából, ő csak kereskedelemügyi miniszter volt. Széli Kálmán pénzügyminisztere Lukács László volt, akit elődjétől örökölt és utódjának is átadott. genuai bársony — „Genua (Genova) olasz város a középkorban". Ma is az. A középkorban olasz városállam volt. Ady és Móricz „hasonló társadalmi helyzetű ősöktől származtak". Az összehasonlítás erősen sántít. Igaz, hogy a jegyzet készítője akkor még nem olvashatta az Irodalmi Lexikon még csak nyomás alatt állott I. kötetét, melynek már a 9. oldalán megtaláljuk, hogy Ady egyik önéletrajzában így ír származásáról: „Az Ady-család a Szilágyság egyik legrégibb családja s a terjedelmes Gut-Keled nemzetségből való." A Hadik-kávéházba szokott járni Móricz Zsigmond, egyik levele szerint. A jegyzet hozzáfűzi: „a kávéház a Horthy Miklós út (ma Bartók Béla út) elején volt". Pontosabban: a 38. számú házban, tehát nem éppen az „elején". Móricz abban az időben 6 házzal odébb lakott. Héra-szem — „Héra . . . költői mellékneve, a tehénszemű . . ." Héra költői mellékneve Homérosznál „boópisz" = ökörszemű, azaz nagyszemű, amit akkor a női szépség egyik kellékének tartottak. „Lujza Mária Amália, II. Lipót belga király legidősebb leánya. A hercegnő Ferenc Józseffel is rokonságot tartott, mivel huga, Stefánia főhercegnő volt Rudolf trónörökös felesége", fűzi hozzá a kézenfekvő következtetést a jegyzet. Ezen a sógorságon felül azonban csakugyan vérrokonok is voltak. Koburg Lujza ti. József nádor unokája volt, Ferenc Józsefnek tehát másodfokú unokanővére. Nagy költőnk egy másik cikke egy operett premierjéről beszámolva, említi meg 1905-ben: „Nagyon kedves volt Szentgyörgyi kisasszony." A jegyzet szerint: „Szentgyörgyi I. (1842—1931) színésznő".. Aki még csakugyan nem hallotta a Szentgyörgyi nevet a színművészettel kapcsolatban, annak is kételyei támadnak a magyarázat helyességével szemben, ha az évszámok egybevetésével megállapítja, hogy ez a „nagyon kedves kisasszony" eszerint 63 éves korában lépett fel abban az operettben ós érdemelte ki ezt a dicséretet. A megadott kezdőbetű s a születési és halálozási évszámok azonban Szentgyörgyi Istvánra, a magyar színművészet egyik legnagyobb alakjára utalnak. Persze a magyarázat így is téves marad, mert ő sem alakított szubrett-szerepeket 63 éves korában. Medici Katalin — „II. Ferenc és IX. Károly kiskorúsága idején régens". Három király anyja volt ugyan, de csak a középső, IX. Károly uralkodása idején volt régens. Apponyi Albert gróf nem volt „kormánytámogató politikus", hanem csaknem 6 évtizeden át ellenzéki, leszámítva az ellenzékből alakidt (másodszor kisebbségi) kormányok tagjaként két ízben kormányon töltött időt. „ . . . április 1-én összeült a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács", mondja a szöveg. „Tagjai voltak a kormányzó, a miniszterek s néhány katonai vezető, elsősorban a vezérkari főnök", kombinálja a lapalji jegyzet. A helyesen: Legfelső Honvédelmi Tanács, nem volt egyéb, mint a honvéd vezérkar főnökével kiegészített minisztertanács. Nem volt tehát tagja sem a kormányzó, sem pedig „néhány katonai vezető". „jEszterházyak" — „az ország leggazdagabb földbirtokosai, a felsőház örökös tagjai", mondják egy gyűjteményes munka jegyzetei. 1. Felsőházi „örökös tagok" nem léteztek. 2. A felsőház fennállásának 18 éve alatt a rendkívül kiterjedt Esterházy (nem pedig: Eszterházy)-család valamennyi (6) ágából összesen 4 (négy) felsőházi tag volt.