Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 203/I

218 FOLYÓI It ATSZEMLE világháború első éveire nyúlik vissza, mikor Cocteau a modern festészet, ill. a modern zene (és Gyagilev orosz balettje) közötti közvetítőként lépett fel. Egyik oldalról Erie Satie-t sikerült meggyőznie, másrészt szerepe volt abban, hogy Picasso kitért a kubizmus korlátai közül (a „Parade" bemutatójával). A művészetek új irányának elméletét Cocteau „Kakas ós Harlekin"-je próbálja összefoglalni. Az új szemlélet szem befordult a szélsőségekkel, egyfajta klaszszicizmust jelentett, mely súlyos csapást jelentett a kubizmusra, de ugyanakkor kiváltotta a jövendő szürrealisták támadását — Cocteau felhívásai a „rendre" lassan mindkét irányban elszigetelődtek. — A. J. F. KÖBBEN: Logika és interkulturális analízis: a kivételek magyarázata (514 — 553.1.) a különböző társadalmi formák vizsgálatánál — társadalmi antropológia — az egyes jelenségek közötti kapcsolatokat szabályok révén próbálják általában tisztázni. Logikai formulával kifejezve egy ilyen szabályt: lia A jelenség fennáll, В jelenség is mindig fennáll, illetve „nem A"nak mindig „nem B" felel meg. Azonban minden ilyen szabály alól vannak kivételek (úgy, hogy A „nem fi,'-vei, ill. В nem A-val fordul elő). E kivételek magyarázata a következő lehet: az adatoknak az etnológusok által elhibázott besorolása, ill. az etnográfusok általi téves osztályozás (vagyis A vagy В hibás elhatárolása); a jelenségek összetevőinek sokfélesége; a jelenségeket létrehozó okok sokfélesége, az ezek közötti egyezések, egybeesések; a társadalmakat kívülről érő hatások; a társadalmak életének változásaiban mutatkozó egyenetlenségek; s végül két ok-okozatláncolat véletlen találkozása. A gyakorlati példák természetesen nagyon ritkán sorolhatók szigorúan egy-egy ilyen kategóriába. — NATHAN WACHTEL a spanyol hódítás nyomait keresi az amerikai indián folklórban (554 — 585. 1.). Bár újabban hozzáférhetővé váltak korabeli bennszülött krónikák is, Amerika meghódításának történetét általában csak a győztesek szemszögéből ismerjük. A mai indián folklór pedig nagyon sok mindent elárul arról, hogyan élték át az őslakosok vereségüket, hogyan maradt fenn annak hagyománya az évszázadok folyamán. Mit jelentenek a latinamerikaszerte ismert „Hódítás táncai" a mai indiánoknak? A perui Atahuallpa halálát előadó játékok kifejezik a hódítók és legyőzöttek között az első pillanattól kezdve fennálló szakadékot, s egyben a máig is lappangó messianizmust. A guatemalai és mexikói „Hódítás táncaiban" stb. az ellenálló indián hős elbukik, de általában egy társa ezután kibékíti az ellenfeleket. Sok történelmi esemény emlékét őrizték meg ezek a darabok, a tapasztalható torzulások logikusan következnek egy nagyjából egységes indián életszemléletből. — A. J. SARAIVA a portugál inkvizíciónak, mint a hagyományos (nemesi) társadalomnak a polgárság egésze elleni fellépése eszközének szerepót vázolja fel (586 — 589. 1.). — ALVARO JARA a XVI. századi perui nemesfómbányászat mennyiségi adatairól közöl összefoglalást (590—608. 1.). — JEAN-MARIE PESEZ A lengyel archeológia újabb eredményeiről számol be (szláv városok és faluk) (609 — 615. 1.). - B.G. REVUE HISTORIQUE. 1967. júl. —szept. szám. — JEAN ROCHE a történelemelőtti időszak archeológiai kutatásának módszereit vizsgálva (1 —14. 1.) két alapvető diszciplína alkalmazását tartja elengedhetetlennek. Az első a stratigraphia, a rétegek egymásutánjának, időrendi sorrendjének elemzését végző tudományág, melynek feladata egyben az egyes rétegek egészének feltérképezése is. Nagyon fontos a pontosság, a legtöbb részlet feljegyzése; figyelemmel kell lenni az éghajlatváltozásokra, a növény- és állatfajok előfordulására stb. A másik alap-tudományág a tipológia, a leletek elemzése, összehasonlítása, s ezzel egyes kultúrák térbeli és időbeli elhatárolása. E kettőtől független az abszolút ós relatív időrend megállapításának feladata, melynek szintén számos módozata alkalmazható. Végeredményben az őstörténész ma már csak több specialista együttes munkájával boldogulhat. — SAEKI TOMI: Közgazdaság és abszolutizmus a modern Kínában: a Yangchow-i sókereskedők esete (15 — 30.1.) szerint a nagyon korán (IX —XIII. század) kialakult „kínai abszolutizmus" a kereskedelmi tőke felhasználásával építette ki hatalmas katonaihivatalnoki apparátusát. A fontosabb kereskedelmi ágakban monopóliumokat létesítettek, s ezzel nemcsak a saját szükségleteihez teremtette elő az állam a pénzt, hanem létrehozott egy igen gazdag, kiváltságos kereskedő osztályt is. Ebbe a kategóriába sorolhatók a Yangchow-i sókereskedők is, akiknek vagyona a XVII—XVIII. században világméretekben is óriásira nőtt. De a központi hatalom a kiváltságok fejében igen szoros korlátok között tartotta a kialakult tőke mozgását, így az nem tudott ipari tőkévé fejlődni, a kereskedők csak kiváltságaik megvédésére pazarolták energiájukat — mígnem a XlX. században vagyonuk sorra áldozatul esett a gazdasági változásoknak. — J. BÉRENGER a XVII. századi magyar politikai berendezkedést, a magyar nemesség és a bécsi udvar viszonyát vázolja fel (31 — 50.1.). Ismerteti rendi