Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 203/I

214 FOLYÓI It ATSZEMLE Németország megegyezésében reménykedtek. A török semlegesség mindkét fél számára előnyökkel járt, 1940 — 42 során inkább a szövetségesek húztak hasznot belőle, mert a németek nem tudtak eljutni a Közel-Keletre, viszont 1943 — 46-ben inkább a németek, hiszen Törökország fedezte a keleti f ronton visszavonuló csapatok déli szárnyát, nehezítette a nyugati szövetségesek összeköttetését a Szovjetunióval, és króm-szállítmányaival lehetővé tette a német ellenállás elhúzódását. A két fél közti lavírozás előnyös volt a törökök számára, lehetővé tette a kivárást, Törökország nem lépett be a háborúba azért sem, mert egyik félnek sem tudott volna katonailag ellenállni. Torülete nem volt sohasem főhadszíntér. Az országnak nem is voltak területi követelései szomszédjaival szemben, ez is a belépés ellen szólt. A háború végén csak formálisan üzent hadat, hogy a háború utáni rendezés során ne szigetelődjók el. Az uralkodó körök a Szovjetunióval nem akartak egyezkedni, mert féltek a szovjet példa hazai hatásától, s ezért eltértek Kemál helyes külpolitikájától. — ASZPARUH G. AVRAMOV: Dimitár Blagoev a Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt (szűkelvű szocialisták) stratégiájáról és taktikájáról az Októberi Forradalomig (34—61. 1.) kiemeli, hogy Blagoev magától ismerte fel az imperializmus néhány vonását, az osztályharc alapján állt. A parasztkérdésben először helyes álláspontot képviselt, később azonban teljesen hibásan nézte, még a szegény parasztsággal való szövetkezést is elvetette, a parasztok kispolgári eszményeire hivatkozva. Sajátos ellentmondás, hogy valóban forradalmi pártot hozott létre, ez a párt azonban mégsem volt alkalmas a forradalom vezetésére, mert nem látta közvetlen feladatának a forradalmat, s nem ismerte fel a parasztság szerepét. Helyes volt Blagoev éles szembefordulása a burzsoá pártokkal, internacionalizmusa. De az ideiglenes kompromisszumok jelentőségét lebecsülte, a legális harci formákat pedig túlbecsülte. Egészében azonban mégis ez a párt állt ekkor legközelebb a bolsevik párthoz — VLADIMÍR MIGEV: A monarchofasiszta diktatúra megerősödése Bulgáriában 1935—1936-ban és a „Cankov-féle mozgalom" (62 — 81. 1.) a Cankov egykori miniszterelnök által alapított nemzeti szocialista pártot tárgyalja, amely egyideig, 1935 nyarától 1936 őszéig tömegmozgalmat jelentett. A rendszer felhasználta saját helyzetének megszilárdítására, de uralomra nem tudott jutni, mert a demokratikus erők a kommunista párt vezetésével nagy ellenállást tanúsítottak. A monarchofasizmus nem cankovista erői beavatkoztak, nehogy a belpolit ikai helyzet kiéleződjék. A mozgalom bukása mutatja a bolgár fasizmus gyengeségét, s azt, hogy nem lehetett hitlerista típusú tömegpártot létrehozni. — VASZIL GJUZELEV: Ki az újonnan feltárt kétnyelvű preszlavi felirat Annája? (82 — 85. 1.) az 1965-ben az egykori főváros területén talált görög-ószláv nyelvű sírfelirat Annáját az írott forrásokból ismeretes Annával, Borisz leányával azonosítja, aki egy Simeon nevű főméltóság felesége volt. — V. PASZKALEVA, D. DOJNOV, M. GAVRILOVA: A „Megújulás" korávalfoglalkozó múzeumok és osztály ok állapota, problémái és perspektívái Bulgáriában (86 — 96. 1.) felmérik a nemzeti megújulás korát bemutató múzeumok mai helyzetét: a nemzeti szabadságharc mellett a megújulás korának egyéb problémáit is kezdik szélesebben bemutatni. A korábban megmutatkozott tárgyi hibákat már sikerült eltüntetni. A legnagyobb baj, hogy ezek a múzeumok és emlékszobák túlságosan szétszórtak. Létre kellene hozni a megújulás korának központi múzeumát. A múzeumi dolgozóknak több kutatómunkát kellene végezniök, megfelelő tudományos irányítással, részt kellene venniök a készülő sok kötetes bolgár történelem létrehozásában. A kutatómunka eredményeit tudományos ülésszakokon kellene megvitatni. — VOIN BOZSINOV: A francia politika a Balkánháború tekintetében és a macedóniai bolgár lakosság (97 —110. 1.) a francia konzuli jelentések egy részének feldolgozása alapján mutatja be a macedóniai helyzetet a századfordulótól kezdve. A konzuli jelentések is hangoztatják, hogy a bolgár forradalmi szabadcsapatok helyben alakultak, a szerb ós görög csapatok külföldről jöttek erre a területre. A macedóniai bolgár lakosság már az 1820-as évektől kezdve részt vett a nemzeti harcban,, a görög egyházi fennhatóság ellen vívott küzdelemben, számos eredményt ért el, bolgár gimnáziumok működtek, s mindennek 1913-ban vége szakadt. Sok adatot hoz fel a török uralom alatti súlyos gazdasági helyzetre is. — A vitarovatban KÂN.JO KOZSUHAROV: A Földműves Szövetség és a bolgár fasizmus ( 111 — 113. 1.) a fasizmusról folyó vitába kapcsolódik be. Úgy látja, hogy a parasztpártot (Földműves Szövetséget) nem lehet burzsoádemokratikus pártnak tekinteni, ahogy azt eddig tették, hiszen kormányzása az első kísérlet volt a dolgozók hatalmának magvalósítására. Sztambolijszki is azt mondta, hogy a parasztpárt után majd a kommunisták következnek. A parasztpárti kormány külpolitikája sem volt burzsoá jellegű. Ezért is jelentett veszélyt a burzsoázia számára. A bolgár fasizmus osztálybázisát a bank- ós finánetőkóben és a kereskedelmi tőkében látja. — N.