Századok – 1969
Tanulmányok - Bónis György: A személynök és bírótársai a Jagellók korában 5/I
12 BÓNIS GYÖRGY következtében, hogy egyformán le tudta kötelezni a szembenálló érdekcsoportokat.4 3 • " ^ Megvalósult hát az 1514 : 55. tc. kívánsága: a személynöki székbe a hazai jogot és a tudományokat ismerő, világi férfiú került. Nem feledve azt a kárhozatos szerepet, amelyet Werbőczy a jobbágyság röghözkötésének megörökítésében, a bányász felkelés leverésében4 4 s az alapjában negatív köznemesi irányzat erősítésében játszott, a jogtudó értelmiség szempontjából eredménynek kell elkönyvelnünk kinevezését. Ugali Pál és Szepesi Jakab óta nem egyszer volt rá példa, hogy a kúriában iskolázott jogászok magasra emelkedtek, de a személy -nökséget, mely a kancelláriához oly szorosan kapcsolódott, még nem szerezték meg. (Drági Tamás látszólag kivétel, de ő nem a kúriából nőtt ki.) Most döntő fordulat történt, s az egyházi személynökök, a jogvégzettek vagy humanisták, , nem tértek vissza többé. Másszóval a hazai szokásjog meghódította azt a | pozíciót, amely eddig hatáskörén kívül esett. Ez a változás alig maradt el idő- I ben a kancelláriai titkárok sorában megfigyelt átalakulás mögött, mely az egyetemet járt elemek visszaszorulásában, a deákok benyomulásában állt; ezt a változást követte az 1520-as években a kúriai jegyzők érvényesülése a kancelláriában. A fordulat jellegét az sem homályosítja el, hogy Werbőczy személy szerint humanista kapcsolatokat tartott fenn, s irodalmi törekvéseket pártfogolt45 Természetes, hogy magas állásához illő követségeket is bíztak rá, holott olyan balfogásokat követett el, amilyen magyar nyelvű szónoklata Velencében ( a tanács előtt, vagy térítési kísérlete a wormsi birodalmi gyűlésen Lutherrel szemben.4 6 A rendi kincstartóságra tett második kísérletben, melyet az 1521 Erzsébet-napi budai országgyűlés fogadott el, Werbőczy volt az egyik thesaurarius regni,4 7 de igazi hivatása nem ebben állott. Kilenc esztendős személynöki működésének nyomai mindenekelőtt olyan bírói parancsok, amelyeket elődeihez is intézett a király.4 8 De Werbőczy ezen felül aktívan közreműködött a személyes jelenlót bíráskodásában és oklevélkiállításában. A királynak reá bízott bírói pecsétjével4 9 előtte elhangzott beval-43 Az első említések 1616. aug. 11. (1517-i átírásban): Dl. 72171 ; szept. 6.: Dl. 22811, idézi Ft'aknói, Werbőezi 122. 1. * jegyzet. 44 Vö. Heckenast Gusztáv: A besztercebányai munkásfelkelés (1525—1626), Századok 86 (1952), 364—396. I. Az ítélet: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából 1 -II. (Bpest, 1902—1904, a továbbiakban Egyházt. Emi.) I. 251—256. 1. 45 Ábel — Hegedűs, Analecta Nova 15, 38, 40, 99, 103, 108. 1.; Fógel, Ulászló 93. 1. 2. jegyzet; Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora (Bpest, 1955, a továbbiakban Kardos, Hum.) 237—238. 1., hozzá Gerézdi, Irodtt. Közi. 62 (1958) 549—550. 1. 46 Fraknói, Werbőezi 147, 172—173. 1.; Egyházt. Emi. I. 25—26, 33—34. 1. — Rómában 1518: Héderváry I. 562. 1., Monumenta Vaticana históriám Hungáriáé illustrantia. Series I. torn. I—VI. (Bpest, 1885—1891, a továbbiakban Mon. Vat.) 1/5. 138. 1.; Fógel József: II. Lajos udvartartása 1516—1526 (Bpest, 1917, a továbbiakban Fógel, Lajos) 105. 1.; 1522: Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában (Bpest, 1909, a továbbiakban Szabó, Orszgy.) 186. 1.; 1524: pápai dicsérő irat, Egyházt. Emi. I. 114. 1. — Kölcsönei a követségekre 1521—1522: Horvát: i. m. 200, 203. 1. 47 1 5 22: Dl. 39819, 47444. — Ld. Ständisches Finanzwesen in Ungarn im frühen 16. Jahrhundert c. tanulmányomat (Nouvelles Études Historiques publiées à l'occasion du XIIe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois, Bpest, 1965) I. 95—97. 1. 48 Pl. 1517: Podm. II. 157. 1., Héderváry I. 553. 1. stb. 49 1520: sub sigillo nostro iuridico apud ipsumhabito, Dl. 23320; 1523: u.így (csak sigillo . . .iudiciali), Dl. 31037.
