Századok – 1969
Tanulmányok - Bónis György: A személynök és bírótársai a Jagellók korában 5/I
10 BÓNIS GYÖRGY egyes Mohács előtt viselt tisztségeinek időbeli határait rögzítsük, s a pályát beillesszük az általános kép kereteibe. Werbőczy származása és pályája közismert. Ugocsa megyei kisnemesi családból eredt, 1492-ben egy félévet hallgatott a krakkói egyetemen. Nagybátyja, Kerepeczi János deák segítségével került alkalmasint Bátori István országbíró famíliájába, s így lehetett 1483 -84-ben a királyi könyvek vezetője, conservatora. 1484 nyarán nyoma vész, talán az országbíró jegyzője lett.25 Mindenesetre ezt az állást töltötte be 1492 vége felé, amikor kartársaival együtt kiküldetést kapott Bátoritól, s ő tette át később (nyilván az ítélőmester távollétében) a pert a személyes jelenlétre.26 A most következő években nemcsak mint kúriai nótárius tevékenykedett, hanem mint Szobi Mihálynak, a későbbi köznemesi pártvezérnek jegyzője és ügyvédje is. (A két szolgálatot nem tekin- , tették összeférhetetlennek.) 1498 elején Szobi ezért neki adományozta a Nóg- i rád megyei Szente és Csesztve birtokok részeit, később a Torda megyei Vécs várát is; mellesleg az elsőről is írta magát Szobi dédapja, Sőji Bertalan ítélőmester.2 7 A nagy vagyonszerző Werbőczy már ekkor megmutatta tehetségét: 1499-ben kikerekítette Szentét egy magánadománnyal, amelyre hamarosan királyi jogot is szerzett.2 8 Szemmel láthatóan elindult magasba ívelő pályáján, és Szobi mellett - részt kapott a politikai szereplésből is. Ha túlzott is az a feltevés, hogy ő szerkesztette a köznemesi kívánságokat kifejező 1498-i decretumot,2 9 két évre rá már mindenesetre ő írta össze azokat, s így részt vett a törvény előkészítésében.30 Az 1500-i decretum számos feladatot ruházott „a tanácsban és a bíróságon jelenlétre köteles esküdt ülnökökre";3 1 ennek következtében kerülhetett Werbőczy neve azok közé, akik május közepén II. Ulászló egyik kölcsönéhez hozzájárultak.3 2 De ha a politika hirtelen fel is emelte a királyi tanács ülnökei közé, hivatali állása még mindig kúriai jegyző, címe „nobilis magister" maradt; 1502 tavaszán is áttett egy pert az országbíró székéről a személyes jelenlétre.33 Végre az év decemberében, jóval túl a negyvenen, elfoglalhatta Dorogházi 25 Regestrata-jegyzeteit Id. Fraknói, Werbőezi 14—15. 1.; Hajnik Imre: A királyi könyvek a vegyes házakbeli királyok korszakában. (Bpest, 1879, Ért. a tört. tud. k. VIII. 3) 12. 1.; Szilágyi, Kane. I 12. 1. 64. jegyzet; a familiaritásról Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában (A hűbériség és rendiség problémája). Mátyás király Emlékkönyv 1. (Bpest, 1940) 321. 1. és 30. jegyzet. 26 1492. nov. 10.: Dl. 19910, a signatura rajzát ld. Fraknói, Werbőezi 18; hasonló signaturaegy 1496-i oklevélen: Dl. 70529. Az első adat jelzi krakkói tanulmányainak végét. Az egyetemre 1492 tavaszán iratkozott be mint Stephanus Vszwagi (= Osvaldi) de Kerepyeez, Album studiosorum universitatis Cracoviensis II. (Cracoviae, 1892), 16. 1. 27 1492. jan. 25.: curie regie et sui ipsius notarii, Ipolysági Fk. 173. 1., Horvát: i. m. 124. 1., idézi Fraknói, Werbőezi 20—21. 1.; (1507—1517:) Vécs adományában hivatkozik az évekig tartó együttélésre, Dl. 105532, regesta Fraknói uo. 358. 1.; Sőji Bertalan 1395—1405 közt országbírói ítélőmester. 28 Ipolysági Fk. 239. 1.; Horvát: i. m. 128—129. 1. 29 Szalav László nyomán Fraknói, Werbőezi 27. 1. — E feltevés ellen szól, hogy a decretum 6. cikke nem őt, hanem (Liszkai) Ádám ítélőmestert bízta meg a szokásjog összeírásával, s a törvény kiadványán is ennek lecta-jele látható, Dl. 58196. 3" É. п.: az ELTE Könyvtára, Kézirattár, Litterae et epistolae originales No. 263. Facsimile Fraknói, Werbőezi 28—29. 1., szöveg uo. 365—366. 1. 31 Pl. 28, 40, 41. tc. 32 Podm. I. 349. I. 33 1500: Dl. 38437—38; 1501: Dl. 90504; 1502: Dl. 21094, idézi Fraknói, Werbőezi 32. 1. * jegyzet; ápr. 22.: adománvos rang nélkül, Dl. 66017, Horvát: i. m. 133. 1.
