Századok – 1969

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1305/V–VI

KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A Központ hírei Elnökségi ülés Társulatunk elnöksége 1969. október 24-ón Ember Győző akadémikus elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta az 1969—1970. évi munkatervet, s határozott a tanácsköztársasági pályázat erdményéről. Igazgatóválasztmányi ülés A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmánya 1969. november 5-én Ember Győző akadémikus elnökletével ülést tartott. A tanácsköztársasági pályázat eredményhirdetése után az igazgatóválasztmány megvitatta és elfogadta a Társulat Munkatervét. Ezután a választmány szavazással határozott a Társulat új tagjainak felvételéről. A tanácsköztársasági pályázat eredménye A Magyar Tanácsköztársaság félévszázados jubileuma alkalmából a Magyar Történelmi Társulat, valamint a Hazafias Népfront, a Művelődésügyi Minisztérium, a Párttörtóneti Intézet és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum pályázatot hirdetett. Az eredmény kihirdetésére a Társulat igazgatóválasztmányi ülésén került sor. A Társulat elnöksége által kiküldött Bírálóbizottság elnöke, Vass Henrik alelnök a következőkben terjesztette a választmány elé a Bizottság beszámolóját: A legutóbbi igazgató választmányi ülésen beszámoltunk az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kiírt pályázat eredményéről. Most pedig sor kerülhetett a KMP megalakulásának és a Magyar Tanácsköztársaság győzelmének félévszázados jubileuma alkalmából meghirdetett pályázat eredményhirdetésére, amely mind a beküldött művek számát, mind pedig tudományos értékét tekintve felülmúlta az előző pályázatot. Ha valaki azt gondolta volna, hogy az utóbbiról lesz nehezebb „újat" mondani, most a pályázatra beérkezett 40 — összesen mintegy 6500 oldal terjedelmű — dolgozat újfent bebizonyította, hogy történészeink számára az első győztes munkáshatalomnak még mindig bőven van mondanivalója, a forradalom történetének számos kérdése vár még feldolgozásra. Elegendő itt megemlítenünk — ős a szép számban megjelent tudományos feldolgozások mellett ez a sikeres pályázat még jobban ráirányítja erre figyelmünket —, hogy a KMP megalakulásának részletes története (amelyről eddig mindössze egy nagyon vitatható, népszerű feldolgozás, valamint néhány tanulmány készült, ós amely téma csupán mint részkérdés szerepel az e periódusról készült feldolgozásokban), a Tanácsköztársaság kulturális politikájának monografikus és más fontos témák feldolgozása még előttünk álló feladat, amelynek megoldása nélkül nem alkothatunk teljes képet az 1918—1919-es forradalmi periódus történetéről sem. E hiányokat is számbavóve, úgy véljük joggal állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Történelmi Társulat kezdeményezésére, a Hazafias Népfront, a Művelődésügyi Minisztérium, a Párttörténeti Intézet és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum által meghirdetett pályázat ra beérkezett művek jelentős mértékben gazdagítják a korszak történeti irodalmát, és lia nem is ölelik fel a periódus minden fontos, eddig még feldolgozatlan kérdését —, mégis értékes hozzájárulást jelentenek nemzeti történetünk és a magyar munkásmozgalom forradalmi hagyományainak ápolásához. Örvendetesen kiszélesedett a kutatás területe, amit egyebek mellett az is jelez, hogy a pályázatra beérkezett dolgozatoknak kb. 80%-a helytörténeti munka. A helytörténeti kutatások kiterjedtségét mutatja, hogy a pályázatra 10 megyéből (Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Győr-Sopron, Komárom, Somogy, Szolnok, Vas és Zala megye) 16 munka; hét városból (Cegléd, Eger, Kecske-24 Századok 1969/5—6