Századok – 1969

Figyelő - L. Benke Zsófia: Néhány ifjúsági történelmi regényről 1291/V–VI

1292 FIGYELŐ oktatással párhuzamosan, vagy akár azt megelőzve — formálják az ifjúság történelmi tudatát. Az ifjúság számára jól írni ugyanolyan művészi készséget, tárgyi felkészültséget kíván az írótól, mint a felnőttekhez szóló irodalmi alkotás, de az írónak alkalmazkodnia kell az olvasóközönség életkori sajátosságaihoz is. Az ifjúsági szépirodalom ezzel szemben - klasszikusairól nem szólva — általában az irodalom mostoha gyermekekónt, nem ritkán annak perifériáján szerepel. A megbecsülés és ebből adódóan a rendszeres kritikai értékelés hiánya sok irodalminak valóban nem is nevezhető mű kiadását és terjesztését tette lehetővé.2 Nálunk 19G4-től fordult fokozottabb figyelem az ifjúsági szépirodalom felé. 1964-ben Prágában nemzetközi kongresszust hívtak össze, majd ugyanebben az évben a Magyar írók Szövetsógo rendezett vitát e kérdésekről. Ezt követően fellendült a Magyar írók Szövetsége ifjúsági irodalmi bizottságának, majd szakosztályának munkája és rendszeressé váltak az elméleti viták. 1965-ben a Jelenkor mintegy másfél éven át az ifjúsági irodalommal foglalkozó cikksorozatot közölt. E tanulmányok égetően fontos elméleti kérdéseket tisztáztak és összefoglalták a korábbi tapasztalatokat.3 A cikksorozat szerzői — inkább csak árnyalatokban megnyilvánuló véleménykülönbséggel — egyetértettek abban, hogy a művészi és pedagógiai szempontok érvényesülése egyaránt fontos az ifjúsági szépirodalomban.4 A művészi és pedagógiai szempontok harmóniáját azonban nem könnyű megteremteni. A szükségszerűen kisebb ismeretanyaggal rendelkező ifjú olvasó számára olyan fogalmak, tények is tisztázásra szorulnak, melyeket a felnőtt olvasóközönség magától értetődőnek tekint. Ugyanakkor a szépirodalom művészi jellege általában megnehezíti a magyarázgatás lehetőségét. A gyermek olvasó fokozottabban kívánja a mozgalmas, cselekményes történetet; az új fogalmak bevezetése, tények megismertetése viszont mindenképpen lassítja az elbeszélés menetét. A történeti regényeknél e felsorolt problémák megsokszorozódnak. Itt gyakran egy ismeretlen kor ismeretlen szokásai között, sokszor ismeretlen földrajzi kategóriák és használati tárgyak körében kell az írónak olvasóját végigvezetnie, úgy, hogy az ne érezze magát idegennek a könyvből kibontakozó környezetben. Mindezen túl az ifjúsági történelmi regény írójának számolnia kell azzal, hogy az első élmény maradandó befolyásával hat olvasója történelemszemléletére. Ha jól fogja meg, ha jól ábrázolja az adott kor vagy korszak történeti problematikáját, nemcsak a korszak helyes értékelésére tanít, de a helyes történeti gondolkodás elemeit is elsajátíttathatja. 3. Az ifjúsági történelmi regényekkel kapcsolatos problémák talán néhány népszerű ifjúsági regény konkrét példáján keresztül vizsgálhatók meg a legszemléltetőbben. Választásunk kiienc olyan magyar történeti tárgyú regényre esett, melyek vagy a legutóbbi három évben kerültek kiadásra, vagy pedig — bár már régebben íródtak — az utóbbi években újabb kiadást értek meg. Mind a kilenc regény a felszabadulás után íródott. Öt az ötvenes években, négy pedig 1966 és 1968 között. Ez előbbiek mindegyike már több kiadásban jelent meg, tehát a műfaj időtállóbb termékei közé tartozik, az utóbbiak pedig mint új alkotások érdemelnek figyelmet. (Valamennyi regény a Móra könyvkiadónál jelent meg.) Köviden tájékoztatva az egyes munkákról: Tatay Sándor Kinizsije a Mátyás királyról és Mátyás környezetéről keletkezett népmeséket foglalja keretbe. Kinizsi, a fiatal molnárlegény beáll Mátyás király seregébe, ahol hatalmas testi erejével, becsületességéivel egyik hadisikert a másik után szerzi királyának, míg közvitézből kapitánnyá lesz, megmenti a zsoldosvezér rabságából Magyari Jolánt és elnyeri jobbját. Mátyás király korának történelmi eseményekben való gazdagsága, művelődéstörténeti jelentősége, bonyolult kül- és belpolitikai problémái, végül a király összetett egyénisége Hunyady Józsefet olyan regény megírására késztette, mely a műfaj túlsó határa felé közelít és az ismeretterjesztő irodalommal van szomszédságban. (A király árnyéka). E terjedelmes írás Ciliéi meggyilkolásával kezdődik és Mátyás halálával ér véget. Az olvasó végig kísérheti V. László uralkodásának utolsó szakaszát, a hatalmi vetélkedéseket, Hunyadi László meggyilkolását, Mátyás elfogását és rabságát, majd ' Kerékgyártó latrán: Észrevételek ifjúsápi irodalmunkról. Kritika 1964. II. évf. 8. sz. 33-40. 1. » Szederkényi Ervin: Meddő marad-e az ifjúsági irodalomról folyó eszmecsere. Társadalmi Szemle, 1967. XXII. évf. 2. sz. 69-73. 1. 'Vita az ifjúsági irodalomról. Jelenkor 1965-1966. Budapest Móra. 1968.