Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1257/V–VI

1287 FOLYÓIB.ATSZEMLE csolatok meggyengülése ellensúlyozására a Labour Party milyen reformtervezeteket alakított ki, s mily kevés eredményt ért el a gyakorlatban az ipari élet fellendítése terén, miután 1964-ben kormányra került. Az ország gazdasági életében még több monopólium keletkezett. A kormányzat hangsúlyozta, hogy a gazdasági egyensúly megteremtésére törekszik, de végeredményben a fizetések emelkedésének állta útját a bérek befagyasztásával — s ezzel a Cripps által 1948-ban hozott intézkedésekhez tért vissza. A kormányzat a kollektív szerződések rendszerén belül is érzékeny vereséget mér így a szakszervezetekre, miközben az élet az 1950-es évektől megdrágult. — JACK WODDIS: Az Októberi Forradalom és a nemzeti felszabadító küzdelem (14—24.1.) visszatekint arra, hogy Marx az 1850—1860-as években milyen jelentőséget tulajdonított a gyarmatoknak, majd az 1905-ös orosz forradalom után a török, perzsa és kínai forradalom milyen megrázkódtatást váltott ki, hogyan reagáltak erre a világjelenségre a nemzetközi munkásmozgalom és Nagy-Britannia politikai urai. Érzékelteti az 1917. évi orosz forradalom erjesztő hatását, majd azt, hogy az ázsiai népek függetlenségi harcai során az egymás közötti kapcsolatok miként mélyedtek el. Áttekintést nyújt az indiai, kínai, koreai, indonéziai, mongol, a közel-keleti muzulmán népek ős Latin-Amerika népeinek rokonszenvező visszhangjáról 1917 és 1920 között. Érinti a közvetlen rokonszenvnyilatkozatokat, beszámol a különféle akciókról, valamint arról, miként radikalizálta az oroszországi forradalom az olyan nem proletár szervezeteket, mint a Sarekat Islam (Indonézia) vagy a Wafd párt (Egyiptom). 1968. febr. szám. — NA'N GREEN: Forradalmi fellendülés Latin-Amerikában (38—45. 1.) az utolsó 10—15 év történetéről ad áttekintést. Vázolja Latin-Amerika országainak helyét, gazdasági problémáit, a második világháborút követően kialakuló „helyzetet, s mindenekelőtt az Egyesült Államok szerepét Latin-Amerikaéletében, amivel szemben erősödött fel az új forradalmi mozgalom. — J. R. CAMPBELL, BERT ~RAMEL.SO^\ Brit állammonopolista kapitalizmus és ennek hatása a szakszervezetekre, valamintabérekre (50—58. 1.) a második részben a kormány jövedelempolitikájának rövid exponálása után kronológiai rendben mutatják be, hogy az elmúlt három-négy esztendőben az angol szakszervezetek milyen ellenlépéseket tettek a munkások anyagi helyzetének javítására, s a kormányzat erre milyen szakszervezetellenes intézkedésekkel válaszolt. 1968. ápr. szám. — C. DESMOND GREAVES: Neokoloniálizmus és Írország (100—105. 1.) megállapítja, hogy 1917—18 után Európa keleti felében lendült fel a forradalmi mozgalom, Nyugaton pedig Írországban. Nagy-Britannia nehéz helyzetbe került, s ekkorra japán szövetséget feladta az Egyesült Államokkal való kiegyezés fejében. E pillanattól az Egyesült Államok ír bevándoroltjainak nyomását tulajdonképpen paralizálta. A szerző hangsúlyozza, hogy az ír kérdés így Írország egy részében 1918 után is megoldatlan maradt. Történeti visszapillantást ad a „Home Rule" mozgalomról, majd a Home Rule bevezetése utáni helyzetről, amikor a változások ellenére minden a régiben maradt. Rávilágít arra, milyen körülmények alakultak ki Írország felosztása után, szól a gazdasági helyzetről, az ír tőkefejlődésről, a kereskedelmi mérleg állandó deficitjéről és az új politikai megélénkülésről. — EDMUND ÉS RUTH FROW: Nők a korai radikális és munkásmozgalomban (105—112. 1.) vitatkoznak azzal a feltételezéssel, hogy a nők egyszerűen csak a tömeget adták a különféle mozgalmaknál. Felelevenítik az 1819-es peterloo-i tüntetést, ahol a nők oly nagy szerepet játszottak, valamint azt, hogy az 1830-as évek reformmozgalmánál is helyet kaptak a külön nő-követelések. A szerzők megemlékeztek azokról az asszonyokról, akik tollal a kezükben harcoltak a sajtószabadságért, s ezért börtönbe is jutottak, nem egyszer kiskorú gyermekükkel. Külön rövid fejezet szól a női könyvkiadókról és könyvterjesztőkről, kereskedőkről, valamint a nőknek a munkásszervezkedésbe való bekapcsolódásáról, az első olyan nőkről, akik Owen hívei lettek, s eszméit a munkásgyűléseken terjesztették. Ugyancsak külön fejezet szól arról, miként kapcsolódtak be a nők a chartista mozgalomba, főként pedig az oktatási tevékenységbe. A szerzők sok nehezen hozzáférhető történeti publikációra és a forradalmi sajtó ritkaságaira támaszkodtak. — COLIN YARDLEY: Radikalizmus, liberalizmus és marxizmus (121—127. 1.) vitacikk, a baloldal jelenlegi erőviszonyaiból indul ki, külön számbaveszi a különféle ifjúsági szervezetek erejét, majd hosszabb történeti visszapillantásként áttekintést nyújt a radikalizmus történetéről, az 1830-as majd az 1860-as évek reformmozgalmairól és a liberális irányzat gyengüléséről. A szerző ezt a gazdasági tényezőkkel magyarázza, kivételként megemlékezik az utolsó, 1900—1914 között liberális erőfeszítésekről, az első világháború viharában a liberálisok azonban végül is háttérbe szorultak. Részletesebben foglalkozik az 1900—1914-es liberális hőskorszakkal, a liberális kor-