Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1257/V–VI

FOLYÓIRATSZEMLE 1283 eredményeit — elsősorban azt húzván alá, hogy ő volt az, aki a kapitalizmus egyszerű elmarasztalásán túljutva önálló kutatásokat végzett arra, hogy a kapitalizmust a maga valójában jobban megismerjék, mert csak így léphet fel a munkásság is eredményesen ellene. Gras a pozitívumok mellett rávilágít Merrlieim munkásságának fogyatékosságaira is. Mindenekelőtt arra, hogy jobbára még az adatokat gyűjtötte össze, s így a korszerű tudományos összehasonlító módszereket még nem alkalmazta. — J. ANNALES, ÉCONOMIES—SOCIÉTÉSCIVILISATIONS 1967. 5. szám. — ALDO DE MADDAXENA: Lombard üzletem-berek a „bisenzonni" vásárokon 1579—1619 (939—990. 1.). A Besançon-bol Plaisance (Piacenza?) városába 1579-ben áttett foires de change (pénzváltó piac) jelentős résztvevői voltak a Lucini-testvérek. Fennmaradt számadáskönyveik ós osztozkodásaik alapján világos képet kaphatunk a korabeli pénzügyi vállalkozások formáiról, a pénzváltás árfolyamairól, a pénzváltás hasznának eredetéről, a befektetések jellegéről, a profit — meglepően nagy — méreteiről, s végül a haszon felhasználásáról. — R. LAMONTAGNE — J. BERTIN — F. VERGNEAULT: Egy információ grafikai kiértékelése: a francia és brit flotta 1697— 1747 között (991—1004. 1.) De Maurepas francia tengerészeti államtitkár emlékiratainak alapján a két haditengerészet állományáról eléggé részletes kép nyerhető: az adatok felhasználásához egységes grafikai sémát dolgoztak ki a szerzők; segítségével számos szempontból (pl. tűzerő, építési idő stb.) lehet összehasonlításokat tenni a hajó-állományok között. — P. CLAVAL az ember-földrajz helyét és feladatait keresi a társadalomtudományok egyes ágai között (1005—1046. 1.). Áttekinti az ember-földrajz nézőpontjait, párhuzamait a klasszikus szociológiával, a földrajz életmód-fogalmát összeveti az etnológia eredményeivel, áttekinti az ipari társadalmak ember-földrajzi ábrázolását, s mindezeknek hiányosságait, egyoldalúságait. A modern társadalom elemzése újabb feladatokat ró az ember-földrajzra: a csoporttudomány, a mentalitások ós megjelenési formáik kutatása a pszichológiával hozzák kapcsolatba. A társadalmi viszonyok vizsgálata a közgazdasági kérdések ismeretét követeli meg, a határtudományok ismerete alapvető követelmény. —- CH. R. AGETON az algériai mohamedánok 1830— 1911 közötti kivándorlásáról ír (1047— 1068. 1.). A bennszülött algériaiak részben érzelmi alapon — mohamedán vallási előírásokból — részben gazdasági okokból (elszegényedés, kézműipar hanyatlása stb.) részben jogi sérelmek (a francia közigazgatás be vezetése, földhasználati kérdések) — tehát végeredményben a gyarmati rendszer egésze elleni — szinte egyetlen legális ellenállási mozgalmaként bontakozott ki a mohamedán országokba irányuló áttelepülési hullám. — H. VAN DEB, WEE: Anvers és a pénzügyi technika XVI—XVII. századi újításai (1067— 1089. 1.) az olasz pénzügyi-bankügyi fellendüléssel párhuzamosan Amsterdam és különösen Ánvers (Antwerpen) válik jelentős bankcentrummá: az utóbbi helyen alakul ki a kötelezvények szabad forgalma — utalványok formájában, itt lesz általánossá a váltók hátjegyzettel ellátása, s ezzel forgalomba kerülése. Antwerpen a szülőhelye a modern leszámítolási technikának is. — A „Kritikai jegyzetek" rovatban P. A. BRUNT a római köztársasági kor végének lovagrendjéről (ordo equester) bizonyítja, hogy az eddigi felfogással szemben nem vállalkozó-kereskedő, hanem a szenátorokhoz hasonlóan jórészt földbirtokból élő polgárok alkották (Í090— 1098. 1.).— J. PONCET (1099—1120. 1.) a XI. század elején virágzott Kairouan-i emirátus pusztulásának okait vizsgálva azt állapítja meg, hogy nem a nomád törzsek támadása, hanem az ország belső válsága okozta azt. — A „Comptes Rendus" rovat az Iszlám országaival foglalkozik (1128—1152. 1.). 1967. 6. szám. — M. CONEINO a XVIII. század orosz nemességének pszichológiai arculatával foglalkozik (1163—1205. 1.). V. O. Kljucsevszkij múlt század végi és M. Raeff friss munkája egyaránt egy gyermekkorában túl szabadon nevelt, fiatal korában viszont katonai fegyelemhez szoktatott nemességet rajzol elénk, melynek tagjai az udvarnál nevelkedve nyugati eszmékkel telítődnek; így mikor életük delén visszakerülnek vidékre, nem tudnak kapcsolatot találni a reális élettel — elidegenednek, gyökerüket vesztik. E folyamatot súlyosbította, hogy III. Péter feloldotta a nemesség kötelező állami szolgálatát: elvágva ezzel a nemességet az államhoz fűző szálakat is. A szerző részletes elemzéssel mutatja ki, hogy az elidegenedés társadalmi, pszichológiai és gazdasági okai igen hiányosan vannak ez elméletekben felvázolva: a bennük kialakított kép egyrészt nem számol az ellenkező irányba ható tényezőkkel, másrészt legfeljebb az akkori orosz nemesség 3%-ára vonatkoztatható. — Сн. ВЕС: A firenzei kereskedők mentalitása és szóhasználata а XV. század elején (1206—1226. 1.) a „fortuna" kifejezés, mely korábban tengeri vihart jelentett, e korra „szerencse" ,,sors" értelművé