Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
MÁRKI SÁNDOR MINT DIDAKTIKUS 1207 ellenére volt kedve és energiája nemcsak produktív tudományos, de példamutató pedagógiai munkásságra is. Amikor 1886. „szeptember 11-én a budapesti VII. kerületi főgymnáziumhoz rendes tanári minőségben áthelyeztetett", távozását valóban őszintén sajnálhatta az aradi tantestület, melynek szeretetét „a legnagyobb mértékben bírta".4 0 A VII. kerületi főgimnáziumban (1886—1892) Az iskola, ahová Márki 1886 szeptemberében került, alig néhány éves múltra tekintett vissza: 1881. július 12-én alakult. Mivel ez volt az első állami gimnázium a fővárosban, tantestületének úttörő szerepet kellett játszania a korszerűbb pedagógia elterjesztésében. Az eredményesebb tanítási eljárások kialakítását célozta Köpesdy Sándor igazgató felhívása, amelyben kérte „a tanári kart, hogy nem kímélve erőt ós fáradságot, dolgozzanak ki szaktárgyaikból . . . methodikus értekezést annál is inkább, mert a múlt évben felterjesztetteket a magas kormány örömmel fogadván, hajlandónak mutatkozik az értekezéseket . . . kinyomatva kiadni."4 1 A modernizálási törekvéseknek csakhamar eredményei is mutatkoztak. Lutter Nádor budapesti tankerületi főigazgatót látogatása során „örömmel érintette, miszerint a testület nem dogmatikusan praelegál hanem tanít: nem a tanár dolgozik, hanem dolgozik a növendék, míg a tanár csak vezetőül szolgál. Hangsúlyozza, hogy a tanári testület a methodika elveinek szigorú megtartásával vezetvén a tanulók munkásságát, az ily módon elért eredmény olyan, melynél többet elérni lehetetlen."42 Ilyen körülmények között érthető, hogy az iskola tanári állásainak betöltésekor a pályázók általános és szakképzettségén kívül „pedagógiai és didaktikai munkásságukat"4 3 is erősen figyelembe vették.4 4 Márkit tehát talán a számára legmegfelelőbb budapesti tantestületbe helyezték. Édesapja már szeptember 27-én így nyugtázza fia levelét: „Örvendek, hogy ... új hivatalodba könnyen bele találod magadat."45 S Márki később is úgy emlékezett a VII. kerületi gimnáziumra, mint ahol „meleg otthont talált",46 ahol életének „igen boldog" hat évét töltötte.4 7 A VII. kerületi gimnáziumban Márki hat éven keresztül heti 17—18 órában csak történelmet tanított. Ezenkívül 1887-től 1890-ig osztályfőnök, 1887-től 1892-ig pedig az egyesített történelem és földrajz szertár őre volt.48 Az iskola növendékei jórészt polgári és értelmiségi családok gyermekei voltak.49 Az intézményt — szöges ellentétben az aradi lyceummal — éppen a túlzsúfoltság jellemezte. Annak az osztálynak a létszáma, amelynek Márki volt az osztályfőnöke, például így alakult: 1887—88 III. В. 46 fő 1888—89 ГУ. В. 49 fő 1889—90 V. 63 fő "A testvérintézetek 1886-87-es értesítője. 41 А VII. kerületi magyar királyi állami gimnásium jegyzőkönyve. Fővárosi Levéltár A. 24 — 47. (Jk.) 1882. szept. 7. "Jk. 1885. ápr. 18. 43 Jk. 1884. jún. 26. 44 Az iskola történelemtanárai egymást követően Fináczy Ernő, Márki Sándor és Mika Sándor voltak — valamennyien országos hírű és jelentőségű pedagógusok. 411 Márki János fiának. 1886. szept. 27. MH. 31. cs. 43 Jk. 1892. aug. 29. 47 Dr. Márki Sándor tanári jubileuma. 7. 1. 41 Ezek és a következő adatok az iskola 1886. és 1892. közötti értesítőiből. A budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Gimnázium értesítője (Ért.). " Az 1887 —88-as tanévben a tanulók megoszlása szüleik foglalkozása szerint a következő volt: önálló őstermelő önálló kis-és nagyiparos, kereskedő, vállalkozó Állami és községi tisztviselő Magántisztviselő Értelmiségi Személyes szolgálatból élő, munkás, napsz., szolga 19 225 95 52 85 15
