Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus Márki Sándor igen jelentős szerepet játszott a magyarországi történelemtanítás történetében. Az 1885-ös történész kongresszus egyik vezéralakja, az 1891-es tanszerkiállítás aktív szervezője, az első tudományos igénnyel írt hazai szakmódszertan szerzője. Márki elméleti és ezt erősen befolyásoló gyakorlati pedagógiai működése szoros összefüggésben áll történelemszemléletének alakulásával. Egyetemi évei alatt és tanári pályájának kezdetén a történelemtanítás hivatalos irányvonalát a művelődéstörténeti felfogás határozta meg. A művelődéstörténet hívei a történelemtanítás elé azt a célt tűzték, hogy mutassa be ,,a legprimitívebbnek ismert emberi társadalmakból hogyan fejlődött ki a komplikált újkori társadalom, s civilizáció". Ezzel szemben a nacionalista irányzat képviselői azt követelték, hogy a történelemtanításban „határozott nemzeti szellem" uralkodjék. A századfordulón a nacionalizmus mind nagyobb tért hódított, sőt az állami tantervekben végleg győzedelmeskedett. A történelemtanítás feladatrendszerét ós jellegét meghatározó viták korszakában Márki a szakdidaktika egyik központi alakja volt. Mi tette erre alkalmassá őt? Az, hogy mintegy közvetítő szerepet játszott abban a korban, amikor a tárgy didaktikai céljai és jellege gyökeres átalakuláson mentek át. A korszakváltó didaktikai harcok megkövetelték, hogy a történelemtanítás addig megtett útját, annak eredményeit és hiányosságait alapos vizsgálat tárgyává tegyék. Természetes, hogy ezt a munkát a küzdelmek egyik kulcsembere végezte el. így vált Márki a történelem-metodika úttörőjévé hazánkban. Mindebből kitűnik, hogy Márkinak, mint szakdidaktikusnak szerepe csak egész életművében, világnézetének ós világnézeti változásainak tükrében, válhat világossá. Sajnos Márki életéről és történetírásáról ezideig nem készült korszerű monográfia. Ezért a címben megjelölt téma kifejtése közben itt-ott kénytelenek vagyunk Márki történelemszemléletét illetően hipotézisekkel is élni és Márki emberi — mindenekelőtt szélesebb értelemben vett nevelői — jellemrajzát az adott problémakör szempontjából látszólag másodlagos vonásokkal is érzékeltetni. * Márki Sándor 1853. március 27-én született, Békés megyében Kétegyházán, ahol édesapja, Márki János a gr. Almássy-uradalom intézőjeként dolgozott.1 A tíz testvér közül Sándor a hetedik volt.2 A családban élénken éltek 1848 eszméi. Maga Márki írta születéséről: „Négy esztendővel voltunk Világos után és csak kilométerre tőle: az orosz—török háború küszöbén, amikor nemcsak a mindenváró Ádámok, hanem a Vörösmartyak is az államok sorábólkitörölt, öt részre darabolt, Ausztriába beolvasztott Magyarország föltámadásában reménykedtek. Ezt a reményt akkor Kossuth Lajos és Petőfi Sándor neve jelképezte. A szabadságharc után született bátyám ezért kapta a Lajos nevet, s húsvét másodnapján ezért kereszteltek engem Sándornak."3 A szabadságharcos hagyományokat ápoló apa, aki annakidején népfölkelő volt4 , igen nagy hatást gyakorolt fiára, mint azt sűrű levélváltásuk is bizonyítja.5 1 Dr. Márki Sándor: Dózsa György és forradalma. Bpest. Kiadja Ráth Mór.1883. c. művét édesapjának ajánlja. Az előszóban büszkén említi, hogy az Almássy-uradalomnak nyolc évtized alatt két főtisztje volt: nagyapja és édesapja ! Márki Sándor—Nagy Ivánnak. Bp. 1892. márc. fi. OSzK. Levelestár. ' József Attila Tudományegyetem Könyvtára. Márki-hagyaték. 32. csomó. ' üo. 5 Márki-hagyaték (MH) 1868. nov. 30-tól 1876. szept. 8-ig a Leveleskönyvben, ettől 1891. ápr. 28-ig a 31. csomóban. — Márki gyakran emlékezett vissza szeretettel szüleire. „Belőlem — írta például — talán sohasem lett volna historikus, ha mesére, történetre nem édesanyám tanít először. Mesében is megkerestette vélem a valót s a történetben is éreztette velem a lelket... S az állameszmének az a föltétlen hive vagyok máig, amivé édasapárn nevelt." — Dr. Márki Sándor: Történettanítás (A középiskolai új tanterv szellemében). Bpest. 1902. Singer és Wolfner kiadása. (Történettanítás) 33-34. 1.
