Századok – 1969
A Történelmi Társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány 1176/V–VI
KLEBELSBERG ÉS A SI AG Y AH TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1193 hivatalba menet belátogatott néha a Századok szerkesztőségébe, hogy a szerkesztőtől a megjelenő újabb számról tájékozódjék, lejárt az altruisztikus nyomdába megnézni, az új gépek hogyan működnek.8 1 О dönt végső fokon a Fontes kötetek témájáról, noha itt Domanovszky ós elsősorban Károlyi véleményére hallgat, tőle lehet haladékot kapni a határidőkre, hozzá fordulnak javaslataikkal, terveikkel.82 Ugyanakkor ad arra, hogy beszédeinek nyomtatott szövegét megküldje majd minden jelentősebb történésznek s ne hagyja válaszolatlanul a hozzá érkező nagyszámú levelet. Olyan tudományszervező, aki képes maga köré gyűjteni a magyar történész-gárda akkori legjobb erőit. Ügyesen felülemelkedik a történész-front személyeskedő torzsalkodásain, noha a hozzá közelállóknak leginkább személyesnek számító dolgaikban is eljár. Tudjuk, hogy Szekfűt — fenntartásai mellett — mennyire támogatta: segítette a Három Nemzedék megjelentetését s egyetemi tanári kinevezését.83 Sőt Károlyi Árpád fizetésrendezósében maga jár el, s amikor a ,,jó öreg barát", ahogy aminiszter nevezi az agg bécsi levéltárost, nővére tűrhetetlen budapesti lakásviszonyaira panaszkodik, utánajár s elintézi azt.84 De van gondja, hogy Lukinichet és Domanovszkyt ne érje anyagi károsodás bécsi kutató-kirándulásaik miatt,8 5 sőt az utóbbinak kint-tartózkodása idején családi ügyekben is segítségére van.8 6 A „történelem egyes tudományos kérdéseiről ós idevonatkozó terveinkről" értekezni — vallja később a miniszter Károlyinak „kedves foglalatosság volt nekem". Mint mondja, a miniszternek mások kezdeményezéseivel, gondolataival, terveivel kell foglalkoznia, „s alig marad idő arra, hogy valami olyat tegyen, ami neki egyénileg örömet okoz".8 7 Mint ahogy minden vezető politikája gyakran azzal vizsgázik, hogy képes-e maga körül megfelelő felkészültségű és operatív emberekből álló vezető garnitúrát kialakítani, úgy a klebelsbergi tudománypolitikának egyik sarkpontja volt a színvonalas végrehajtó és tanácsadói szűkebb kör létrehozása. Ezek segítségével könnyen kezében tarthatta a magyar tudományosságot, hiszen ez azt is jelentette, hogy a 20-as évek tudománypolitikai vezetése egy maroknyi—jórészt történész-levéltáros—tudós-politikus kezébe került. Ide tartozott a nem nagy történészi kvalitású, inkább hivatalnok Csánki, akit állítólag nem kedvelt, de tény, hogy hozzásegítette további tekintélyes pozícióinak gyarapításához;8 8 Hóman Bálint, aki tudományszervezési kérdésekben programadó jelleggel is konkretizálta, az ellenforradalmi rendszer reakciós igényeinek megfelelően „elmélyítette" a klebelsbergi koncepciót, s akinek tanulmányára beszédeiben nem egyszer érezhetően maga Klebelsberg is támaszkodik.89 Ide tartozik még — s nézeteikben is, emberileg is Klebelsberghez legközelebb állanak — Károlyi Árpád ós Domanovszky Sándor. Itt most néhány szóval Domanovszky szerepét szeretnénk csak kiemelni. Sajnos a Domanovszky-hagyatók egyelőre hozzáférhetetlen a kutató számára, s így a két háború közötti magyar polgári történettudomány egyik központi alakjának működése csak részben ismeretes. Az azonban így is látszik, hogy az élete legnagyobb részét a „tudomány adminisztrálásával" eltöltő historikus (ahogy maga mondta) ilyen szerepe az 1919-et követő években alakul ki. Mint a Századok szerkesztője igyekszik fenntartani a történészek más és más csoportjaival is a jóviszonyt. Mint ekkor írott levelei tanúsítják: igyekezett tárgyilagosan ítélni meg a Klebelsberg, vagy ő előtte nem kedves személyeket is. Klebelsberg vele érintkezik személyesen a történészek közül a leggyakrabban, általában vele (és Károlyival) konzultálja meg az újabb elképzeléseket, terveit. Nem annyira az eszmei tanácsadó, mint inkább a kivitelező az adminisztratív ügyekben Klebelsberg mellett. Szervezi a Széchenyi bizottság üléseit, viszi a Széchenyi Kiadó Rt. ügyeit, 1921-ig vezeti a Fontes, a Széchenyi Kiadó, a Diplomáciai Iratok pénztárkönyvét, s ő tartja jórészt a kapcsolatot a TEBE-vel, illetve Hegedűs Loránddal. Szinte összekötő a bécsi intézet, a hazai tudománypolitikai csúcsszerv, a Gyűjteményegyetem és Klebelsberg között. A fiatalok bécsi kiküldését kezdettől fogva ő intézi, s a Gyűjteményegyetem 81 Domanovszky Sándor : i. m. 390. I. 88 Vö. Lukinich Imre Bécs, 1922 X. 11-i; Domanovszky Sándor Bécs, 1922. VII. 4-i: Hajnal István Bpest, 1922. IX. 15-1; Mályusz Elemér 1924. IV. 8-i; Szekfű Gyula Bécs 1920. X. 11-i levelét Klebelsberg Kunohoz. OSzKK Levelestár. 88 Szekfü köszönő sorai a Három nemzedék ügyében: Szekfil Gyula —Klebelsberg Kuno. Bécs, 1920. X. 11. OSzKK Levelestár; az egyetemi tanári kinevezésről: Szekfü Gyula —Klebelsberg Kuno. Bpest, 1925. VII. 9. Uo. 8'Károlyi Árpád-Klebelsberg Kuno. Bécs, 1922. IV. 20.: IV. 22. OSzKK Levelestár. 85 Lásd: Lukinich Imre Bécs, 1923. III. 3-i, Domanovszky Sándor Bécs, 1923. II. 3-i levelét Klebelsberg Kunohoz. OSzKK Levelestár. 88 Domanovszky Sándor-Klebelsberg Kuno. Bécs, 1922. VII. 27. OSzKK Levelestár. 87 Klebelsberg Kuno-Károlyi Árpád 1930. IX. 15. OSzKK Levelestár. 88 Csánki Dezső a húszas évek elején az Országos Levéltár főigazgatója, az OMGyE ügyvezető alelnöke volt. 88 Gondolunk mindenek előtt Hóman Bálint: A magyar tudományosság jövője е., a Budapesti Szemlében 1920-ban megjelent tanulmányára. 17 Századok 1989/5—6.
