Századok – 1969

A Történelmi Társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány 1176/V–VI

KLEBELSBERG ÉS A MAG YAK TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1179 A Magyar Történettudomány Kézikönyve1

3

e. kiadvány —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. S amikor az Akadémián alig járnak el a tagok a bizottsági ülésekre, s napirendjeiken jóformán csak jelentéktelen, adminisztratív kérdések szerepelnek, — akkor a Történelmi Társulat ülésein, sőt felolvasásain is nagy a látogatottság: nemcsak a történészek, de a közélet több szereplője is ott ül a sorokban.14

A Társulat a berendezkedő magyar ellenforradalom szellemi életének egyik középpontjává lesz. Amíg az Akadémián nyoma sincs az elképzelésnek: hogyan lehetne a magyar történettudomány sorait rendezni az új helyzetben, addig a Történelmi Társulat elnöki szókéből gr. Klebeisberg Kuno a magyar történettudomány, ill. a magyar tudomány átszervezésének korához igazított programjáról beszél. Történettudomány és ellenforradalmi ideológia A Történelmi Társulat 1920. május 14-i, a forradalmak utáni első közgyűlésén Klebelsberg Kuno, a háború előtti politikai élet ismert alakja széles kitekintésű elnöki beszédet mond.15 A sok társadalmi előkelőség előtt elmondott beszéd központi témája természetesen a vesztes világháború és a forradalmak leverése nyomán kialakult helyzet általános értékelése volt. A háború előtti kormányok államtitkára hosszan szólt a háború elvesztésének okairól, a nemzeti egység hiányáról, a háborús felelősség kérdéséről — nyomatékosan hangsúlyozva, hogy Tisza, a magyar kormány elnöke a háború megkezdése ellen szavazott, azaz a magyarok felelőssége jóval kisebb, miként azt állítják —, s a Trianon előtti hónapok vissza-visszatérő refrénjéről: a rajtunk osztozkodni akaró kis államoknak még csak a győztesnek kijáró joguk sincs meg, hiszen sem a német-osztrákok, sem a románok, szerbek, csehek Magyarországot le nem győzték. „A történelem tanúsága szerint pedig — folytatja a gondolatot — az államok rendszerint nem képesek olyan pozíciót fenntartani, amelyet nem a saját erejükből vívtak ki, s ezért lehet bízni abban, hogy a török korhoz hasonló megosztott Magyarország ebben a helyzetében nem fog annyi időt megérni, a Temesség felszabadításáig, mint tett Mohácstól Buda visszavételéig."16 A revíziós gondolatok e korai variációja mellett megjelennek már azok az elemek is, melyek a sajátosan klebelsbergi felépítésben a 20-as évek vezető gondolatkörének, a neonacionalizmusnak lesznek alkotói, összetevői. A tudománypártolás, a tudományfejlesztés fontosságát nemzeti szempontokra hivatkozva pl. a hírhedt kultúrfölény dualizmusból örökölt ós az új viszonyoknak megfelelő „modernizált" formában hirdeti. Éppen a magyarságnak nem szabad, mondja, engedni, hogy kultúrája összezsugorodjék, " A Magyar Történettudomány Kézikönyve. Hóman Bálint elképzelése alapján 1920-ban elfogadott tervé szerint a modern történettudomány eredményeit összegező kézikönyvek sorozata. Az elképzelés — hogy minden történettudományi szakág eredményeinek összefoglalása külön kötetben történjék — csak részben valósul meg, a tervezett kötetek nagy része nem készült el. " Itt kell megjegyezni, hogy a Történelmi Bizottmány - mind az 1920-as, mind a 30-as években - igen rossz anyagi viszonyok között tevékenykedik. Az összevetés kedvéért idéznénk talán az 1931. évi társulati és bizottsági költségvetést: amíg a Történelmi Bizottmány első félévi költségvetése 1750 P. volt (MTA Történelmi Bizottmány üléseinek jegyzőkönyvei 1931. XI. 6.), addig a Társulat egész évben 17 402 P.-ből gazdálkodott (Századok, 1932. 252.1.). S igaz, hogy az Akadémián a történettudományt végeredményben más bizottságokban is támogatták (pl. hadtörténeti bizottság) — viszont a Társulatnál sem számítottuk az alapítványok és kamataik összegét. A két történész szerv súlyának különbsége az 1920-as években társadalmi funkciójukon kívül a csoportok személyi különbözőségén is alapul: amíg az Akadémián а „régi" garnitúra exponensei találhatók — pl. Fejérpataky László, Áldássy Antal, Angyal Dávid -, addig a Társulat köré tömörül a fiatalabb generáció: Domanovszky Sándor, Hóman Bálint, Szekfü Gyula, Hajnal István, Mályusz Elemér, Lukinich Imre stb. 11

Gróf Klebelsberg Kuno (1875. XI. 23. Magyarpécska - 1932. X. 11. Budapest). Apjaosztrák hivatalnokkatonatiszti arisztokrata, anyja magyar köznemesi családból, származott. Gimnáziumi tanulmányait a székesfehérvári cisztercieknél végezte; ezután rövid ideig а bécsújhelyi katonai akadémia növendéke, majd beiratkozott a budapesti jogi karra. Jogi tanulmányai után egy évig Berlinben jár egyetemre. Bánffy idején а miniszterelnökségen segédfogalmazó, segédtitkár, majd titkár. 1903-tól - Tisza személyes jó híveként - 1910-ig Tisza, majd Welterle mellett miniszterelnökségi államtitkár. Elsősorban a nemzetiségi ügyekkel foglalkozik. 1910 — 1913 között a Közigazgatási Bíróságon а közoktatásügyi és а szociális közigazgatás köreibe vágó ügyek referense. 1914—1917 között közoktatásügyi államtitkár. Nemzetiségi iskolaügyekkel, a Julián-egyesülettel foglalkozik, de már ekkor élénken érdeklődik tudományszervezési kérdések iránt. 1916-ban nagy része van a Konstantinápolyi Tudományos Intézet létrehozásában. 1917 tavaszán miniszterelnökségi adminisztratív államtitkár lesz, a Tisza-kormány bukásával azonban távozik a politikai közéletből. Az őszirózsás forradalom győzelme után ott találjuk а Bethlen köré csoportosuló szervezkedéseknél. az 1919 februárjában alakuló Nemzeti Egyesülés Párt alakulásánál. A Tanácsköztársaság idején vidéki ismerőseinél bujkál. A forradalmak leverése után az első nemzetgyűlési választáson legitimista programmal lesz Sopron képviselője, majd hamarosan a Kisgazda Párttal való egyesülés egyik sürgetője lesz. Az Egységes Párt létrehozásában kap nagy szerepet. 1921 decemberében a második Bethlen-kormánv belügyminisztere, mint а politikai konszolidáció feltétlen híve а szélsőjobboldal áUandó támadásainak középpontjában áll. 1922. VI. 16-tól 1931 VIII. 19,-ig a Bethlenkormány bukásáig vallás- és közoktatásügyi miniszter. 18

„Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai" Bpest. 1927. (A továbbiakban BCT) 24-28. 1. — Klebelsberg beszédeinek idézésekor — noha ezek a beszédek külön megjelentek a Századok hasábjain is — beszédeinek gyűjteményes kötetére fogunk hivatkozni. A szövegben minden esetben feltüntetjük a beszéd elmondásának évét. 16*