Századok – 1969

Vita - Vita a Történettudományi Intézetben az Annales kör történetfelfogásáról - Niederhauser Emil: Az Annales és Kelet-Európa 1130/V–VI

AZ ANNALES ÉS KELET EURÓPA 1133 vételét a római nemzetközi történészkongresszuson. De 1959-ben, amikor a folyóirat közli A. D. Ljublinszkaja előszavát Marc Bloch agrártörténetének orosz nyelvű kiadásához, az előszóhoz írt előszóban Braudel helyteleníti, hogy Blochot haladó polgári történésznek nevezik, úgy véli, maga Bloch is mosolyogna, amikor „módszertani korlátait" emlegeti a szovjet történész. Arra is hivatkozik, hogy a marxizmus mélyen áthatotta a nyugati gondolkodást, tehát a „nem marxista" történész kifejezés som volna helyénvaló. De Bloch ós általában a nyugati történészek haboznak a túlságosan leegyszerűsített magvarázatok előtt, ez különbözteti meg őket a marxistáktól. Persze, úgymond, ha a történetírás tudomány, akkor bármilyen is legyen a kiindulópont, a kutatásoknak el kell érniök egymást. „Hiszen nincs burzsoá fizika ós marxista fizika sem." És itt talán be is lehet fejezni az ismsrtetóst, bár volna még sok, amire ki lehetne térni, a már említett Friedmann tanulmánya a hruscsovi reformokról, Alain Besançon tanulmánya arról, miért szakadt el az orosz festészet a XIX. század második felében a nyugatitól, P. Sorlin cikke Leninről és a parasztkérdósről 1917-ben stb. 1965-ben már egy újabb szovjet tanulmányt kommantár nélkül közöl a folyóirat. Talán még egy Braudelelőszóra kellene kitérni, am9lyet O. 0. Diligenszkijnek az Annales-t ismertető cikke elé írt. A marxizmus nem az egyetlen módszer a társadalmi realitás megragadására, mondja Braudel — nagyon sokszor mondták ezt mír előtte is mások. Braudel nem ellenségesen nézi a marxizmust, éppen ebben az előszóban is kifejti, hogy a marxizmus az Annales-kör számára nem ellenség, nem is mumus. Csak éppen — ők úgy érzik —, hogy fölötte állnak, s olyan irányzatot képviselnek, amsly a marxizmus eredményeit is magába tudja fogadni. A hangsúly ezen az is szócskán van. Ha sok minden elgondolkoztató is van az Annalesban, ha széles érdeklődése rokonszenves is lehet, ha a marxizmussal kapcsolatos állásfoglalása kétségtelenül józanabb, mint sok mis polgári történész ijedt vagy rosszindulatú értetlensége, Kelet-Európa történetével, a marxista történetírás eredményeivel kapcso latos álláspontjai gyakran szorulnak kritikai felülvizsgálatra.