Századok – 1969

Vita - Vita a Történettudományi Intézetben az Annales kör történetfelfogásáról - Katus László: Az Annales a történettudomány elvi és módszertani kérdéseiről 1118/V–VI

AZ ANNALES 1125 A matematika legújabb fejlődése lehetővé tette szigorúan egzakt összefüggések megállapítását olyan esetekben is, amikor nem dolgozhatunk számszerű adatokkal, quantitative leírható viszonylatokkal. Ezeket az ún. qualitativ matematikai modelleket sikerrel alkalmazták már a társadalomtudományok egyes területein (mikroszociológia, strukturális antropológia). A történettudományban elsősorban az igen hosszú életű, igen lassan változó struktúrák elemzésére és leírására látszanak alkalmasaknak. Végül igen fontosak a történész számára a térbeli modellek, amelyek a társadalmi ós gazdasági jelenségek földrajzi keretét, térbeli eloszlását és variánsait írják le. Az Annales ezen a téren is figyelemreméltó új eredményeket produkált. Braudel ismételten hangsúlyozza a marxizmus úttörő szerepét a történeti-társadalmi modellek kidolgozása terén, s a marxistákat „a modellek népének" nevezi. Marx zsenijének és tartás hatásának titkát abban látja, hogy ő volt az első, aki igazi társadalmi modelleket szerkesztett, mégpedig a hosszútávú történeti folyamatból, a longue durée-bői kiindulva. Braudel szerint azonban a marxizmus története intő tanulságokkal szolgál arra nézve is, hogyan nem szabad használni a modelleket. Marx egyes követői ugyanis megfagyasztották, egyetemes törvénnyé, mindenütt és mindenkor alkalmazandó apriori sémákká merevítették a történeti valóság konkrét elemzésére épülő marxi modelleket, s ezáltal korlátozták, szegónyítették a múlt század leghatalmasabb társadalmi analízisének alkotóerejét. A társadalomtudományokat kétségkívül állandóan fenyegeti a veszély, hogy beleszeretnek a modellbe, mégpedig a tiszta, az önmagáért való, a társadalmi valóságtól elszakított modellbe. Ezt a veszélyt csak a modell és a valóság állandó szembesítésével, a modellek folyamatos kontrolljával és korrekciójával lehet elkerülni. Longue durée folyamatok és struktúrák vizsgálata, modellezés, quantifikáció, matematikai módszerek alkalmazása ós térbeli analízis: ezek azok a legfontosabb kutatási feladatok és módszerek, amelyek megvalósítása illetve alkalmazása terén az Annales nemzetközi viszonylatban úttörő munkát végzett, s amelyekkel kapcsolatban lehetséges ós szükséges a társadalomtudományok együttműködése. Kétségtelen, hogy ezek a kutatási elvek és módszerek igen lényeges változást eredményeznek a történész-munkában: a stílus, a magatartás, a gondolkodás átalakulását, a társadalmi-történeti folyamatok új szemléletének, koncepciójának kidolgozását. Külön ki kell emelnünk, — mert, Braudel és a vita többi résztvevője is hangsúlyozza — azt в termékeny ösztönzést, amelyet a közgazdaságtud jmánytól kaptak. Ugy látszik, hogy a társadalomtudományok körül a közgazdaságtudomány volt az, amely a legelőször és a legnagyobb mértékben élt azokkal a lehetőségekk ;1, ámen eket korunk általános trdományos fejlődése, s különösen a valóság legáltalánosabb relác ióival foglalkozó tudományok (matematika, kibernetika, információelmélet stb.) hatalmas fellendülése nyújtott. Mint ismeretes, a klasszikus polgári közgazdaságtan a gazdasági növekedés dinamikus problémáit vizsgálta, hosszútávú fejlődési hipotézisekre építve. Ricardo után azonban a rövidtávú egyensúly feltételeinek vizsgálata került előtérbe, mikroökonómiai szinten. A XIX. század folyamán egyre jobban elszakadt egymástól a közgazdaságtudomány és a gazdaságtörténet: míg az előbbi fokozatosan az ahistorikus absztrakciók felé hajlott, addig az utóbbit az elmélettől elszakadt leíró historizmus jellemezte. Bizonyos korábbi előzetes lépések után, a második világháborút követően alapvető fordulat következett be a közgazdaságtudomány magatartásában: visszatérés a gazdasági növekedés hosszútávú jelenségeinek és problémáinak kutatásához, a makroökonómiai modellekhez, mindez párosulva a korszerű matematikai módszerek messzemenő alkalmazásával. A gazdasági növekedés kérdéseinek tanulmányozása szükségképpen ugyanazokat a jelenségeket és problémákat helyezte a közgazdászok érdeklődósének középpontjába, amelyek a gazdaság- és társadalomtörténészeket is foglalkoztatni kezdték: a struktxirákat, illetve komplex struktúra-rendszereket, azok hosszútávú, trendszerű mozgásait és változásait, a struktúraváltások, az egyik rendszerből a másikba való átmenet feltóteleinek és mechanizmusának vizsgálatát. Érthető tehát, miért van olyan közeli rokonság Braudelók időszemlélete és fejlődés-koncepciója, valamint a közgazdasági növekedéselmélet ós mozgásanalízis között. A két rokontudomány tehát azonos jelenségekkel és problémákkal áll szemben, s lényegében hasonló szemléletmóddal közelíti meg azokat. A közgazdászok azonban . néhány fontos lépéssel megelőzték a történészeket a megfelelő vizsgálati módszerek ós eszközök kidolgozása ós alkalmazása terén. Az Annales és általában a francia gazdaság -és társadalomtörténészek példája jól mutatja, hogy milyen termékenyítőleg hathat a történeti kutatások fejlődésére a közgazdaságtudománnyal való kapcsolat és együttműködés, az ott már kipróbált és bevált elemzési módszerek és eszközök adaptálása. Egészen más a helyzet a szociológiával. A polgári szociológia láthatóan megrekedt a mi-