Századok – 1969
Közlemények - Kardos József: Az Eckhart-vita és a szentkorona-tan 1104/V–VI
AZ ECKHART-VITA ÉS A SZENTKORONA-TAN" 1109 A sajátos helyzet adta lehetőségeket kihasználó nacionalista demagógia alkalmas eszközének mutatkozott a szentkorona-tan is. A középkori birodalom emlékét, lehetőségót idéző ós igazoló szentkorona-gondolat nem zárta ki a dualista rendszert, ugyanakkor a függetlenség illúzióját nyújtotta. Osztály- ós nemzeti hovatartozásuktól függetlenül egységbe foglalta az állampolgárokat, az egész nemzetet, a „történelmi Magyarország" lakóit és uralkodójukat, a királyt. Az államiságnak, az alkotmányosságnak „példátlanul korai és egyedülállóan tiszta" megvalósítását szuggerálták vele, mely a magyar nép államalkotó képességét és erejét bizonyítja, ami a dualista rendszerben is érvényesül. E nézetek leghangosabb hirdetője, legnagyobb hatást gyakorló képviselője Timon Ákos volt. A szentkorona-tan már említett munkásságának súlypontjában helyezkedik el. Felfogása szerint a szentkorona-tan a magyar nép lelkében ősidők óta meglevő közjogi gondolkodás megjelenése, mely a nyugatról behatoló hűbéri állameszmék reakciójaként azokkal szemben a rendiség idején bontakozott ki. Ennek hatására a királyi hatalom közjogi alapot nyert, alkotmányosan korlátolt közhatalommá vált. A magyar állam monarchikus maradt, de az államhatalom gyakorlásának minden ága közjogi jelleget, alkotmányos formát nyert, alkotmányosan megosztott közhatalom formájában jelentkezett. A szentkorona-tan ettől kezdve döntő jelentőséggel bír a magyar nép, a magyar állam életében. Kiteljesedésének jelentős állomását adták az 1848 évi törvények, amióta minden állampolgár „az egész magyar nemzet a szent koronát fején viselő királlyal egyetemben alkotja azt az egységes közjogi egészet, élő szervezetet, amit a középkori források a szent korona egész testének neveznek, napjainkban pedig államnak nevezünk."2 9 Timon Ákos szerint a közjogi érzékkel és gondolkodásmóddal megáldott magyarság az egyik legerőteljesebb államalkotó nép, hiszen a szentkorona-eszme kifejlesztésével a valódi közhatalom tiszta fogalmához valamennyi európai államalkotó népnél kqrábban el-I jutott.3 0 Ennek alapján Timon is igazolva látja a birodalmi törekvéseket. A szent koronában fejeződik ki — mondja — Szt. István birodalmának egysége, egységes főhatalmi szervezete, amelyben a társországok is elszakíthatatlanul benne foglaltatnak, mivel ők is tagjai a szent koronának.3 1 Ugyanakkor Timon szentkorona-tana, függetlenséget, nemzeti önállóságot, állam-és jogalkotó magasabbrendűségét hirdető demagógiája is kiegyezett az ország függő helyzetével. 1907-ben írt munkájában olvashatjuk: „A magyar nemzet önálló állami élete, nemzetközi függetlensége a szent koronával áll vagy bukik." Ezután így folytatja: „Ezért nagy ünnep a legnagyobb nemzeti ünnep visszatérése, felséges királyunk megkoronázásának negyvenéves évfordulója . . . Örömünnepe ez a szent koronának, amelyben a szent koronát fején viselő királyunk az ő hűséges nemzetével és alattvalóival mint a szent korona tagjaival egy testté válik."32 » A szentkorona-tan felhasználásának céljaira nézve talán a legnyíltabb felvilágosítást Ferdinándy Géza 1917-ben megjelent tanulmánya nyújtja.3 3 E dolgozatból kiderül az, hogy elsősorban Ausztriához fűződő viszonyunk változatlan fenntartása követeli meg a szentkorona tanához való ragaszkodást. Ferdinándy Géza körülményes „bizonyítás" után kijelenti: Ha Magyarország nem akar Ausztriával összeolvadni, de a meglevő helyr zetet fenn kívánja tartani, akkor jogi fikciót kell segítségül hívni. Ezt a szerepet játssza I a szentkorona-elmélet. E nézet a Monarchia változatlan fenntartását igényli —— még 1917-ben is—szemben annak feloszlatásával, az igazi függetlenség követelésével, de ugyanakkor szembenállást jelent az egyközpontú államot célzó törekvésekkel is. A konzervatív magyar uralkodó osztályok érdeke fejeződik ki ebben: ragaszkodás a dualizmushoz, a nemzetiségek feletti uralom biztosítása érdekében. Erre mutat Ferdinándy további érvelése is, mely a szentkorona-tant szükségessé tevő másik döntő tényezőt a nemzetiségek függetlenségi törekvéseinek ellensúlyozásában jelölte meg. Véleménye szerint a szentkorona tisztelete és az ehhez való ragaszkodás az egyetlen történeti alapon fejlődött 1 érzelmi kapocs, mely a nemzetiségeket Magyarországhoz köti. Ilyen körülmények között — írja Ferdinándy — továbbra is ragaszkodni kell a szent koronához fűződő közjogi felfogáshoz.3 4 Az Osz trák-Magyar Monarchia felbomlása után a szentkorona-eszme elvesztette imént vázolt, Ferdinándy Géza által különösen élesen hangsúlyozott létalapját. Ennek ellenére a Horthy-rendszerben másod virágzását élte a szentkorona-tan. Az elvesztett háború, a Monaroh ia széthullása, a vórbefojtott, de mégis fenyegető proletárforradalom adta kö" Timon Ákos: A szent korona és a koronázás közjogi jelentősége. Bpest. 1907. 5. 1. "Timon Ákos: Magyar alkotmány. . . III —IV. 1. 81 Timon Ákos: A szent korona ... 13. 1. 82 TJo. 83 Ferdinándy Géza: A szent korona. Budapesti Szemle, 1917. CDLXXXII. 1. 84 Ferdinándy Géza: i. m. 195. 1.
