Századok – 1969
Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI
1078 IZSÉI'Y EDIT Már az 1870-es években felmerült a Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságában egy gazdaságtörténelmi okmánytár megindításának eszméje, azonban ez a terv nein valósult meg.8 1872-ben Földes (Weisz) Béla hívta fel a figyelmet a problémára.9 Wenzel Gusztáv: Magyarország mezőgazdaságának története eímű könyvében (1887) megpróbálta összefoglalni az ország gazdaságtörténetét. Erőfeszítése inkább esak arra volt jó, hogy mindenkit meggyőzzön a hasonló vállalkozások lehetetlenségéről. Megelőző részletmunkák és forráskiadványok nélkül nem lehetett szintézishez hozzáfogni.10 Acsády Ignác sokat agitált egy folyóirat megindítása érdekében, „mely kizárólag a magyar gazdaságtörténetet szolgálná, s egyrészt, a közönség szélesebb rétegeiben próbálna ez ügy iránt érdeklődést ébreszteni, másrészt összekötő kapcsot alkotna a gazdaságtörténet művelői között".11 Még évek múlva is keserűen állapította meg: „Gyermekkorát éli ez a tudományszak minálunk ... A hivatásszerű történészek azzal utasították el, hogy a gazdaságtörténet a modern közgazdasági tudományok sorába való. A gazdasági . . . intézmények viszont úgy találták, hogy elég gondot okoz nekik mindennapi munkájuk, s nem az ő hivatásuk a gazdaságtörténetet gyámságukba venni."12 A kilencvenes évek agrárválsága hozzájárult ahhoz, hogy a nagyközönség és a történészek figyelme a gazdasági problémák felé forduljon. A válság okait kutatva a közgazdászok egy része, s egyes történészek is, mint Acsády, az eddigi idealista történeti felfogástól elfordulva kezdték meglátni, hogy a történelemben a gazdasági tényezők dominálnak, azok határozzák meg a társadalom fejlődését. A nagy összefoglaló gazdaságtörténeti munka kiadásának álma azonban egy darabig tovább kísértett. Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére a történészek a Millóniumi történet megírásával készültek. A gazdasági szakemberek sem akartak hátramaradni. -'1892-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben gr. Dessewffy Aurél elnök azt az indítványt tette, hogy írassa meg az egyesület a milleniumra Magyarország mezőgazdaságának történetét.1 3 Javaslata az OMGE-ban élénk visszhangra talált és bizottságot küldtek ki a kérdés megvitatására. A „bizottság egy olyan nagy műnek elkészíttetését azért nem tartotta lehetségesnek, mert a történetíróknak nem állanak rendelkezésére még elenyésző csekély számban sem hazánk gazdasági történelmét megvilágító adatok, továbbá azért sem, mert egy minden tekintetben teljes és a nagy ünnephez méltó műnek . . . megírására az idő már nagyon rövid."1 4 A következő évben az egyesület felhívta a Magyar Tudományos Akadémiát és a Történelmi Társulatot, hogy küldjenek ki két-két tagot ebbe a bizottságba.1 5 Az alakuló ülésen Paikert Alajos, az OMGE titkára tett indítványt. Két kiadvány megindítását hozta javaslatba: egy évnegyedes folyóiratét, melyben a tanulmányokat közölnék, ós egy kötetekben megjelenő gazdaságtörténeti okmánytárat. ,,E megsárgult iratok tanúságot tesznek arról, hogy Magyarország az ezredévet fel tudta használni a gazdasági kultúra emelésére, sokkal jobban és sokkal nagyobb sikerrel, mint azt hazánk ellenségei eddig feltüntetni szerették. Hisz általános hír ma is külföldön . . . hogy Magyarország csak 1848 vagy talán csak 67 után sorolható az európai államok közé, az azelőtti idők csak harcok és harcok, minden oly mozzanat nélkül, mely az általános kultúra fejlődésére ós terjedésére alkalmas lett volna."1 6 Ezután Tagányi Károly a magyar gazdaságtörténet főbb forrásairól tartott nagyszabású előterjesztésében a tervbe vett vállalkozás irányelveit körvonalazta. A parasztság szociális szervezetét, a falugazdaság, a parasztbirtokok gazdasági helyzetét megvilágítják a királyi és egybázi uradalmakról szóló privilégiumok, telepítési szabadalmak, soltész-, kenéz- és boérlevelek, az úrbéri szerződések, a községek hegy- és mezőrendőri szabályzatai. s Acsády Ignác: A magyar mezőgazdaság története. Közgazdasági és Közigazgatási Szemle 17. évf. 1893. 1. köt, 24. 1. • „Csak gazdasági történetünk földerítése fogja velünk megértetni nemzetünk sorsát, viszályait és évszázados harczait. . . esak annak fölvilágosításával fog képződhetni a nemzeti élet tiszta, hű és tökéletes képe." Weisz Béla: Reform, 1872. 113. sz. 10 A magyar agrártörténetírás történetének részletes ismertetését ld. Weltmann id. tanulmányában. 11 Nemzetgazdasági Szemle. 1889. 456. I. 12 Acsády: A magyar gazdaságtörténet feladatai. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (a továbbiakban MGSz.) 895. 137. 1. 11 Közgazdasági és Közig. Szemle. 1893. I. 14. 1. 14 Köztelek, 1894. 323-324. 1. 15 1893. nov. 3. Elnök Förster Géza, az OMGE igazgatója. Tagjai az OMGE részéről Baross Károly, Csillag Gyula, Galgóczy Károly, Paikert A., Pólya Jakab, Rodiczky Jenő, Rubinek Gyula. A MTA részéről Acsády I. és Nagy Gyula. A Történeti Társulat részéről Tagányi és Pauler Gyula. Századok, 1893. 915. 1. " Köztelek id. hely.
