Századok – 1969

Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI

1076 К OTTLER FEKENC Az első évek termésében még általában csak csírájában van meg a későbbi évek „konzervatív katolikus" történetszemlélete.19

9

E munkákra még inkább az eklektikus szemlélet a jellemző. Mint a kortárs történetíróknál általában, nála is szembetűnő a filozófiai alapvetés hiánya. Papi iskolázottsága ellenére nem a keresztény tanítás alapvető filozófiai tételei dominálnak történeti munkáiban. Már a legelső munkáiban találkozunk a racionalizmus és a pozitivizmus nyomaival. A fiatal Fraknói gyakran felváltva juttatja szóhoz a sokszor ellentétes filozófiai nézeteket.20

0

Ugyanakkor, a korábbi évtizedek egyháztörténeti irodalmához viszonyítva előrelépést jelentettek munkái. Már nem egyszerűen csak „krónikása" a múlt történéseinek, hanem elemzi és értékeli adatait. Kutatja az indítóokokat, és levonja a következtetéseket a történeti folyamatokból, kiemeli a históriai összefüggéseket. Indulásának ideje, társadalmilag és eszmeileg egyaránt „érzékeny évek"-re esett. A katolikus—protestáns történeti polémiát Fraknói is folytatta, munkásságának ezzel a részével szerezte a legtöbb ellenfelet magának, de e téren is lényeges metodikai változtatások elindítója volt. Történetírásában arra törekedett, hogy az egyházi történetírást magasabb tudományos színvonalra emelje, s a védekező, magyarázó egyházi történetfelfogás helyére az offenzív felfogást tegye.201 A pályakezdés méltatásánál természetesen a végső következtetésektől el kell tekintenünk. Az indulás esztendeiben még csak formálja magában a későbbi esztendők történetírói arculatát, felfogását, metodikáját, (le ezt még nem tudja írásaiban következetesen megvalósítani, kiforrottan alkalmazni. Történetírását csak a teljes életmű ismeretében tehetjük mérlegre. 1,1

Hómun B. : A magyar történetírás új útjai. Bpest. 1931. ill. Félegyházi József : Katolikus történetszemlélet és egyháztörténetírásunk feladatai. Regmim, 1936. 11. 1. 2"°E tanulmányunkban nem foglalkozunk részletesen Fraknói történetszemléletével, mivel ehhez az 1870 — 1890-es évek Fraknói-írásainak az elemzése szükséges. E helyen csak jelezni kívántuk, hogy mi volt Fraknóinál a kiinduló állapot. 2,1

Ennek az irányzatnak az első termékei: A bécsi békekötés 1606-ban, Dallos Miklós élete, az Egyetemes Magyar Encyclopedia cikkei és mindenekelőtt: a Pázmány-monográfia.