Századok – 1969
Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI
1066 ROTTLEE FERENC Fraknói és Ipolyi Ipolyi és Fraknói kapcsolatáról eddigi histográfiai irodalmunkban csak keveset olvashattunk. Kettőjük együttműködése közismert, de a kapcsolat kialakulásának a körülményeire itt szeretnénk felhívi a figyelmet.14 4 Fraknói Vilmos működésének színhelyeit és időhatárait már jól .ismerjük: Pest, Nagyszombat és Esztergom. Ipolyi Arnold törökszentmiklósi plébánosként I860 —63 között működött, míg az egri káptalanban hosszabb időt töltött.14 5 Megismerkedésüktől 1864 őszéig Ipolyi félhivatalos pesti megbízottjaként tevékenykedett Fraknói. Viszonzásképpen Ipolyi támogatta a fiatal novícius papi és történetírói pályakezdését. Ami az elsőt illeti, az sok sikerrel nem járt, de nem is járhatott. Amikor Ipolyi elkérte magát — személyesen Scitovszky érsektől — az esztergomi egyházmegyéből, szakított azokkal, akik érdemben tudták volna segíteni Fraknói papi előmenetelét.14 6 Fraknóit papi karrierjében általában nem segítették. Ugyanakkor ő sem törődött sokat fiatal éveiben az előmenetel kérdéseivel.14 7 Fraknói papi működéséből — ellentótben Ipolyival, Knauzzal és másokkal — teljesen hiányzott a pastorális gyakorlat. Lényegesebb volt ennél az, hogy történetírói pályakezdésében segítséget kapjon és, mint ezt első munkáinak megjelenésével kapcsolatban már bemutattuk, ezt meg is kapta Ipolyitól. Az 1860-as évek közepén, amikor a magyarországi történészek szerveződése megindult — megalakult a Magyar Történelmi Társulat, megjelent a Századok, Ipolyi többek között a fiatal Fraknóit is beajánlotta a szervezetekbe. Bizonyos, hogy Fraknói befogadásában nem kis szerepe volt Ipolyinak. A segítés és támogatás azonban nem volt egyoldalú. Fraknói is tudta segíteni nagynevű mentorát. Kettőjük levelezése e téren tartalmazza a legtöbb meglepő adatot. A legjelentősebb segítséget a forrásgyűjtésnél adta Fraknói, aki már 1863-ban kelt leveleiben különböző levéltári és tárgyi emlékekre vonatkozó adatokat küldött Ipolyinak. Ezt írta pl. a Szent Benedeki tartózkodásáról: ,,olyant a mi engemet érdekelne közvetlenül sem nem keresvén, sem nem találván, leginkább azt vettem szemügyre, a mi Nagyságodat és Rómer urat fogná érdekelni."148 A levéltár mellett a műtörténeti emlékeket is megnézte, az apátfalvi templom freskóiról feljegyzéseket is készített, amit Ipolyinak szándékozott elküldeni. Ebben az időben Fraknói még nem választotta ki kutatási körét, ő maga is behatóbban foglalkozott művészettörténettel és régészettel.14 9 Ipolyi hamar felismerte, hogy a jó történeti érzékkel megáldott Fraknóit a saját munkáihoz szükséges adatok felkutatásával is megbízhatja. Ezért találunk Ipolyi leveleiben konkrét kéréseket — főleg okleveles adatokra — műtörténeti munkáihoz. A küldött „jegyzetek — írja Ipolyi — reám nézve mind igen becsesek és érdekesek ós csak azok* további folytatására vagyok bátor kegyedet kérni. Mindenekfelett érdekelnek most a festészetről régi adataink, azután Apátfalva, a sági és szepesi prépostságok".15 0 1 865-ben jelenik meg Ipolyinak az Apátfalváról szóló ismertetése, és ezt úgy közli Fraknóival, mint „közös munkálkodásunk legjobb darabját". Ugyanebben a levélben arra kérte Fraknóit, hogy ha lehet, ne csak fegestákat, hanem teljes okleveleket küldjön.15 1 Amikor Fraknói átkerült Esztergomba, megszaporodtak az oklevél és regesta küldemények. Különösen sokat segített Ipolyinak a koronázási jelvényekről szóló tanulmányához.15 2 144 E helyen csak 1871-ig vázoljuk fel kettőjük viszonyának és barátságának útját, >" I860 áprilisában foglalta el állomáshelyét a törökszentmiklósi pélábánián. 1803 tavaszán nevezték ki egri kanonoknak. Egerből 1869-ben került Pestre, ahol a központi papnevelde kormányzója lett, majd két évvel később kinevezték a besztercebányai egyházmegye püspökének. 1886. február 18-án nevezték ki nagyváradi püspöknek, de csak július 12-én vonult be új székhelyére, ahol még ez év december 2-án meghalt. l" Pór Antal Írja idézett munkájában, hogy amikor Scitovszky elbocsátotta Ipolyit, megkérdezte, hogy Bartakovics (ekkor egri érsek — R. F.) igért-e neki (ti. Ipolyinak) kanonokságot, mire Ipolyi „nem"-mel válaszolt (l'ór: i. m. 40. 1.). Ezzel szemben az ellentmondásokkal teletűzdelt Pór-féle életrajz azt is említi, hogy Ipolyi kanonokjelöltként érkezett Törökszentmiklósra. A tények az utóbbi feltevést igazolták. Az esztergomi egyházmegye „hűtlen elhagyása" után három évvel már egri kanonok. A papi segítők közül jelentős volt még Rómer, akinek Ipolyi ajánlotta figyelmébe Fraknóit. Rómer — Ipolyi, Pest, 1863. jún. 24. Esztergomi Primási Levéltár, Ipolyi Levelezése, R. 261. Egyetlen esetben írt ilyen tartalmú levelet Ipolyinak: „... január 1. óta végtelenül vágyom turóczi préposttá lenni. Természetesen csak úgy címzetes. Forgách és Pázmány utódjai Nem méltó tárgy-e egy egyháztörténetíró ambitiójára." Fraknói —Ipolyi, Budapest, 1876. jan. 5. OSzKK Levelestár. — A prépostság ekkor a besztercebányai püspökséghez tartozott és a püspök Ipolyi Arnold volt. (Ipolyi azonban nem tudta teljesíteni a kérést.) 1,1 1863 nyarán tartózkodott Garamszentbenedeken. Fraknói—Ipolyi, Érsekújvár, 1863. aug. 24. OSzKK Leveles tár. "•Fraknói—Ipolyi, Pest, 1863. okt. 30. —nov. 28. Irodalmi emléke ennek a gyűjtőmunkának csak egy tárca maradt: „Egyházi régiségek" címmel a Győri Füzetekben jelent meg. ,5e Ipolyi-Fraknói, Törökszentmiklós, 1863. júl. 17.-Eger, 1864. febr. 18. OSzKK Levelestár. Ipolyi Arnold : A kunok bélháromkuti, máskép apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása. Pest. 1865. kny. Ipolyi-Fraknói, Eger, 1865. júl. 26. OSzKK Levelestár. 152 Ipolyi-Fraknói, Eger, 1865. nov. 14. - dec. 9. ill. Fraknói-Ipolyi, Esztergom, 1865. dec. 4. OSzKK Levelestár. Ipolyi A.: A magyar szent korona és koronázási jelvények története és műleírása, Budapest. 1886.
