Századok – 1969

Tanulmányok - Elekes Lajos: Az amerikai analitikusok és a történelmi relativizmus relativista bírálata 1024/V–VI

1040 ELEKES I. A JOS Mert ezt a marxi—lenini tudományosságnak a történelem törvényszerűségéről, a jövőbelátás ebben gyökerező lehetőségeiről formált nézeteivel azonosítják, azokon keresztül pedig — nem alap nélkül — a korunk fő fejlődési tendenciáiról kialakított kommunista véleményekkel és a jövő képének ezekkel összefüggő modellezési formájával. Ez viszont tartalmában, lényegében ellentétes a jövő modellezésének a polgári tudományosságban és művelődésben terjesztett változataival. Változatlanul szükséges tehát elutasítani vagy legalábbis kérdésesnek feltüntetni a történelmi meghatározottság, a történelmi törvényszerűség minden elméletét, főként annak marxi—lenini, materialista dialektikus változatát. Innen eredtek azok a heves támadások, amelyeket -Karl Raimund Popper, a „nyílt társadalom" elméletének meghirdetője (aki saját elmélete érdekében nem tartózkodott a jövő modellezésének bizonyos formáitól) a neopozitivizmus szigorú tudományosságának jegyében az általa „historicizmus" néven összefoglalt, történelmi szemléletmódot érvényesítő irányzatok és különösen, kiemelten a marxizmus leninizmus történelemszemlélete és történelmi módszere ellen irányított. A támadások éle a „prófécia" (ebben az értelmezésben: a jövőbelátás, a történelem törvényszerű felfogásának ebben betöltött szerepe) ellen fordult és kifejezetten a következtetések hitelének megingatását célozta. Popper és követői világosan beszélnek erről, amikor nyíltan megmondják, hogy okfejtésükkel elsősorban a marxi—lenini elméletet, annak térhódítását igyekeznek visszaszorítani. A historicizmussal (azokkal az irányzatokkal, amelyeket meglehetősen nagy önkényességgel ezen a néven foglalnak össze) csak másodlagosan és csak azért foglalkoznak, hogy így teljesebbé tegyék a történelmi módszer, vele a marxi—lenini tudományosság hitelének rontását. Ezért attól sem riadnak vissza, hogy historicizmus néven egybefoglaljanak egymástól lényegükben különböző, egymással és főleg a történelem marxi lenini koncepciójával semmiben sem rokonítható irányzatokat.10 A prófécia, a historicizmus és a marxizmus—leninizmus elleni állásfoglalás ilyen sajátságos összekapcsolásával és ennyire nyílt tendenciájú kifejtésével viszonylag ritkán találkozunk. Kevésbé kiélezett formában azonban kétségkívül fellelhető a neopozitivizmus és az analitikus történetfilozófia minden változatában. Az analitikusok egy részét azonban, akik a gondolatot következetesebben végigvezetik, mint Popper és iskolája, nem elégíti ki az 10

Poppernek ezt az eljárását a német származású amerikai filozófus, Meyerhoff is élesen bírálja, noha különben ő sem vádolható nagy megértéssel a marxi—lenini törtónetfelfogás iránt. Egyszerűen csak tudományos pontosságra, szabatosságra törekvő tárgyilagosságát sérti Popper metodikai szempontból megengedhetetlen eljárása: „ . .this is, to say the least, quite odd and misleading." (I. m. 299. s köv. 1.) —Popper nézeteire, fentebb említett írásai mellett, vö. Gardiner: i. m. 276. s köv. 1. Itt a „prófécia" és az „előrejelzés" fogalmi különbségeit tárgyalja saját bizonyításelmóleti kategóriái szerint. Az előbbi a feltétlen bizonyosságú jóslás, ami csak a természettudományok kísérletileg igazolt eljárásaiban engedhető (tehát megengedhetetlen, ha ilyesmivel próbálkozik valamely társadalomtudomány, amint szerinte a historicizmus és a marxizmus—leninizmus teszi); az utóbb feltételekhez kötött és azok meglététől függően több-kevesebb valószínűséggel megvalósulhat. Popper célja itt, saját szavai szerint: „to criticize the doctrine that it is the task of the social sciences to propound historical prophecies, and that historical prophecies are needed if we wish to conduct politics in a rational way". Másutt pedig így ír: „nem tudunk olyan tudományos történelmi elméletet alkotni, amely a történelmi előrelátás alapjául szolgálhatna". (A „The Poverty of Historicism" 1957-es londoni kiadásának előszavában, X. 1.) Nézeteinek objektív tartalmára és tendenciájára vö. Cornforth : i. m.